Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

madunitzi Mihálik János

MADUNITZI MIHALIK JANOS CArad, 1818. XII. 28. - f Budapest, 1892. III. 28.) Régi Gömör megyei család sarja; édesapja, sőt nagyapja is mérnök volt. Nagyapja, Mihálik József Privigye városából eredezte­tette magát, aki előbb jogot, majd mérnöki tudományokat hallgatott a pesti egyetem mérnöki intézetében az Insti- tutum Geometricumban; - oklevelét 1787-ben kapja kézhez, hogy aztán Rimaszombatban latint tanítson, s közben szabályozza a gömöri és Kis-Hont vármegyei folyókat, patakokat. Utat épített e tájon, s Murány várát és annak környékét bekapcsolta az országos közlekedési hálózatba. Ezen érdemeiért I. Ferenc király „maradékaival" együtt nemességre emelte (1799. IX. 24.). Később Gömör vármegye táblabírája lesz, s Koburg- Koháry Ferenc birodalmi herceg uradalmainak számvevője, s főpénztárnoka. Nagyrőcén halt meg 1827. január 13-án. Mihálik János édesapja Aradon szolgált, amikor hősünk megszületett, de oklevelét csak 1833-ban váltotta ki - anyagi gondjai miatt. Mihálik iskoláit Aradon, Nagyváradon és Szegeden vé­gezte, majd 1835-ben a tullni, majd a hainburgi katonai mű­szaki iskolába került, ahol hat évig tartó tanulmáyait kitűnő eredménnyel fejezte be; 1842-ben mérnökkari hadnaggyá nevezték ki. Édesapja még ez évben meghal, így viszonylag köny- nyebben szabadul a hadseregből, sőt Széchenyi is segít­ségére lehetett e manőverben, s abban, hogy a pesti egye­temen különbözeti vizsgáit letéve mérnöki oklevelet nyer­jen (1845). Ebben az évben a Ferenc-csatorna felújítási munkála­taihoz kerül, mint igazgatósági segédmérnök. Képességeit felismerve 1847-ben állami költségen tanulmányútra kül­dik, beutazza Bajorországot, Hollandiát, Belgiumot, Francia- országot, Svájcot, Lombardiát, és eljut Velencébe is. A Gazdasági Mérnök 1892. évi 14. száma szerint Lombardiában a Pó szabályozásánál, mint elöljáró, vezető mérnököt alkalmazzák. 1847. végén hazatérve a Ferenc-csatorna meghosszabbítási munkáinak irányítását bíz­zák rá. Itt a Duna szabályozásával leszakadt monostorszegi morotva miatt Bezdánig volt szükséges a csatornát meghosszabbítani, hogy a fő Duna-meder azt bőven táplálja.

Next

/
Thumbnails
Contents