Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

aggszentpéteri Korizmics László

1859-ben kritikai észrevételeit rögzítette a „A Tiszavölgy rendezése iránt Paleocapa nézetei

1847- től" c. írásában, amivel az elakadt Tisza-szabályozást ostorozta. (Nemzetgazdasági Szemle)

(E munkájának előzménye egy még a Széchenyi inspirálta, s a Nemzeti Újságban és a „jelenkor"-ban megjelent ismertetés Paleocapa szabályozási elveiről, ami nagy kritikai visszhangot keltett, elsősorban a Vásárhelyit támogató Nagy István és Galambos Sámuel mérnök urak részéről -1847.)

Az 1861-es kormányváltás lehetőséget adott arra, hogy hivataláról leköszönjön, s munkásságát most már a szakirodalmi és az egyesületi életben próbálja kamatoztatni.

Az Országos Gazdasági Egyesületnek 1846-tól volt tagja, aminek választmányába

1848- ban kooptálták. 1850-től az egyesület Andrássy György gr. elnökletével működött, s Korizmicsot beválasztották abba a 12-es bizottságba, amely egészen 1857-ig intézte az egyesület ügyeit. Az 1857-es átszervezéskor alelnökké választották, 1858-ban pedig a jószágrendezési szakosztály elnökévé emelték.

Az 1862-ben alapított Magyar Földhitelintézet Koriz- mics, Lónyay Menyhért és gr. Dessewffy Emil támogatásával jött létre. Ezen intézményben a kölcsönosztály igazgatói állását haláláig viselte.

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (OMGE) volt alelnöke, míg a Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban választotta tiszteletbeli tagjává.

Az OMGE-ban oly kiváló férfiak működtek közre, mint Deák Ferenc, Trefort Ágoston, gr. Szapáry Gyula, Lónyay Menyhért, Majláth György.

Az 1857-es gazdasági kiállítás alkalmával a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, majd a vaskoronarend II. osztályát kapta meg, míg a halálát megelőzően magyar nemességet nyert.

1858-tól országgyűlési képviselő.

Korizmics fénykorabeli működésének legszebb gyümölcsei az 1865-66-ban a partementnek címzett „Gazdasági levelek" voltak, melyek nagyban elősegítették a Deák inspirálta kiegyezést.

így a kiegyezés után nem kerülhette el a gyakorlati politika területét, s 1870-ben Vízakna város országgyűlési képviselővé választotta. Határozati javaslat benyújtásával föld- mívesiskolák alapítását indítványozta.

Műveit összegezve az 1845-ben írt „A rétművelésről" c. értekezését kell, hogy megemlítsük. Külföldi útjairól „levelekbe" foglalt írásokkal jelentkezett. 1854-ben Karlsbadból 12 levelet, az 1856-os párizsi közkiállításról 24 levelet tett közzé.

De „levelekkel" írt Konstantinápolyból is - 1858-ban.

Az idehaza született írásainak is a „levél formát adta, így született meg 1867-ben a Gazdasági Levelek cikksorozat, majd a Levelek a szőlőből (1870), s hattyúdala" „Levelek Lónyay Gáborhoz" c. írásai (1881).

A Ferenc ]ózsef-rend lovagkeresztje

A vaskoronarend II. osztálya