Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
mezőszentgyörgyi és nagyzsenyei Katona Antal
Miután 1872-ben Újszegedre költözött, beválasztották a Ferenc-csatorna igazgató tanácsába, ahol sok művelt férfiúval találkozva finom modorával és ismeretanyagával komoly tekintélyt vívott ki magának. Megtanul franciául, még Türr István is barátságába fogadja. Érdekes cikke jelenik meg a Gazdasági Lapok 1874. november 8-i 45. számában „Mi módon hozhatunk gazdaságunkba helyes arányokat" címen. Többek között ezeket írja: „...a gazdászat terén egy új iparágat honosítsunk meg: a vízipart, és az eddigi tenyészeti tényezőket mellé adva sorozzuk a víznek tetszés szerinti használhatását. - szóval ha csatornázunk, öntözünk mely lehetővé tegye a víz-fölöslegnek elvezetését és a víz-hiánynak mesterséges pótlását." Úgy gondolom úttörő munka volt ez, hiszen csak 60 évvel ezután indult meg valami gyökeres változás Magyarországon az öntözés területén. Gonda Béla lapjában, A Gazdasági Mérnökben is publikál, az 1877. év 3. számában jelenik meg „Az al-Tisza nagy vizei, különös tekintettel Szeged városára", c. munkája, melyben véleménye szerint az Alsó-Tisza vidék viszonyai 1873 óta romlottak. A tiszai átvágások az Alsó-Tiszán az árvízmagasság emelkedését okozzák, s amíg a Maros Szeged városa felett ömlik a Tiszába a város állandó árvízveszélynek lesz kitéve. A szegedi védtöltések és más munkálatok elvégzését államköltségen kell sürgősen elvégezni. Az 1879-es szegedi nagyárvíz után a kormány abba a szakértői csoportba delegálta, ahol több külföldi szakértővel mondott véleményt a Tisza szabályozása és Szeged város árvíz- védelmének megoldására. (A külföldi szakértők közül egy-két név: L. Gros, I. Waldorp, L. Jacquet, T. Kozlowszki, P. Barliari) Az a tény, hogy Katona ily neves mérnöktársaságba került, mutatja elismertségét és tekintélyét. Katona nem csak műszaki vonatkozásában, de társadalmi tekintetben is rendkívül kedvelt, s megbecsült személyiség volt. Jó szónok és társasági ember, adomáival másokat mulattató; minden szépért, s nemesért lelkesülő férfiú... Nem csak a nagy nevű Türr Istvánt, de korának megbecsült poétáját, Szász Károlyt is barátjának tudhatta. Türr barátságból pl. külföldi tőkepénzeseket hozott Torontálba a 60-as évek végén, hogy ott az öntözésbe befektetőket szerezzen Katona Antal társulata hasznára. Sajnos a krími háború kitörése az elképzelést, s a francia tőkéseket az ügytől messzire sodorta. Érdekességképpen megemlítendő, hogy Katona Antal leányát az a Szegheő Géza vette feleségül, aki a főmérnöki székben Katona utódja lett a Felső-torontáli Társulatnál, s az 1879-es Szegedi árvíznél a Maros torkolatánál védekezett. Katona Antal Szegeden hunyt el, sajnos írásos nyomát nem találtam. Mélyen tisztelt földbirtokos urak! A viziparnak megyénk területén leendő meghonosítása ügyében évek előtt általam megindított mozgalmak közepette, a sors szeszélye egy igen hatalmas kisegítőt rendelt mellém az 1869 — 72-ik évi viznyomor visszataszító alakjában. Megvallom, hogy látva megyénk letarolt rónáit s első osztályú szántóink siralmas állapotát, sajgó kebellel tekintek a kisegítő társ drasztikus modorára; azonban vigasztal azon meggyőződés, hogy önök bölcsesóge és férfias kitartása a kiállott szenvedések által fokozva, mielőbb lesuj- tandja és jövőre lehetlenné teszi a vizi óriást; valamint a letarolt vidéket a jólét és felvirágzás azon fokára emelendi, melyre az helyzeténél és minőségénél fogva a természettől hivatva van. Mély tisztelet érzetével maradván Uj-Szegeden, 1872. évi november hóban mélyen tisztelt földbirtokos uraknak alázatos szolgája Katona Antal, vezető-mérnök. Az „... Alapeszmék..." c. könyv ajánlása
