Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

aggszentpéteri Korizmics László

AGGSZENTPÉTERI KORIZMICS LÁSZLÓ

(*Ág-Szent-Péter puszta, 1816. III. 29. - t Kistételű/, 1886. X. 5.)

Fényes Elek 1851-es Geographiai szótára, - „Ág-Szent-Péter puszta" névvel jelöli azt a településalakzatot Fejér megyében, Ercsi község közelében, ahol Korizmics László 185 évvel ezelőtt megszületett.

Ezért a születési hely megjelölésénél ezt az írásmódot követtem. A nemesi előnévnél pedig azt az írásmódot, ahogy az okmányt kiadták.

Édesapja Lilien József báró, majd Eötvös Ignác báró gazdatisztje volt, ennélfogva jó érzékkel tájékozódott a mérnöki-gazdasági és agrár tevékenységek összefüggéseiben.

Nem véletlen, hogy fiát az Institutum Geometricumba irányította, ahová Korizmics László, egy kis jogász kitérővel be is iratkozott, de itt a nem kötelező mezőgazdaságtant is nagy előszeretettel hallgatta a jó nevű Faliczky professzor óráin.

Miután 1837-ben diplomáját kiadták, Esterházy herceg szolgálatába lépett, s az ozorai és a kaposvári uradalmakban végzett mérnöki tevékenységet. Ez időben írta első gazdasági cikkeit az „Ismertető"-ben.

Mivel gyakorlati idejét 1835-36-os években a gróf Zichy család adonyi uradalmában nagy szorgalommal teljesítette, így nem volt számára idegen az uradalmi szolgálat.

1837-ben itt ismerkedett meg Reguly Antal nővérével, Juliannával, akivel 1841-ben kötött házasságot.

Szabadidejét a nemzetgazdaság tanulmányozásával töltötte, és sikeresen integrálta a gyermekkorától látott gazdálkodási formákat a mérnöki tudományokkal, s a legfrissebb európai gazdálkodási elvekkel.

1841-ben a lévai uradalomba helyezték, ahol Benkő Dániel nagynevű főfelügyelő lett a főnöke. Vele és Morócz Istvánnal közösen fordították le és ültették át a magyar viszonyokra Stephens: „The book of the farm " c. munkáját - „Mezei gazdaság könyve" címen - 7 kötetbe foglalva, amely két kiadást ért meg, s az akkori viszonyok között rekord példányszámban fogyott el (5000 db).

Első szakmai sikere is a lévai uradalomhoz kötődik. Az Eszterházy hercegek részére egy 60 holdas rét öntözésének tervezetét készíti el, illetve meg is építi azt (1842). A sikeres vállalkozást bemutatta a Széchenyi alapította Magyar Gazdasági Egyesület akkori vezetőinek, akiknek biztatására a heti két alkalommal megjelenő Magyar Gazda több folytatásban közölte a „Leveleka rétöntözés érdekében" c. tanulmányát.

Korizmics 1845-46-ban Benkő mezőgazdasági instrukcióival létesíti a kelecsényi rétöntözési telepet, - ezzel a kulturmérnökség egyik hazai előfutára lett.

A Nemzeti Újság 1847. évi 13-17. sz.-ban ír cikksorozatot „A Tisza-völgy rendezése iránt