Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Varga János
Varga volt az, aki végre döntött; lebontatta a Fehér-Körös malmait, erre az érdekelt malomtulajdonosok rögvest bejelentették társulattá való szerveződésüket, s a ma is jól ismert malomcsatorna megépítését. E salamoni döntés után már nem volt több oly jelentős akadály, ami tovább gátolta volna a Körösök szabályozását, s ha nem is túl simán, de mégis visszafordíthatatlanul beindulhattak a munkálatok. Varga János önmagától hagyta ott a Körösök völgyét, mivel nem kapott teljesen szabad hatáskört, ráadásul úgy látta, hogy az élet kívánta szükségleteket inkább figyelembe vevő Beszédes József egyre nagyobb teret nyer, pedig Varga műszaki szempontból feltétlen többre tartotta magát. Erről tett bizonyságot az a Zichy Ferenc által kiállított bizonyítvány is, amiben a királyi biztos kiváló munkáját ismerte el. Áthelyezését kérte, s még abban az évben (1837) a Bega-csatorna továbbépítésével bízták meg. Varga nagyváradi ideje alatt Huszár Mátyás még szintén ott szolgált, de teljesen mellőzve - a vízügyeket ott már Varga János vezette. Amikor 1846-ban Vásárhelyi Pált a Tisza-szabályozáshoz kirendelték, annak tisztét, mint országos hajózási I. o. mérnök Varga Jánossal töltötték be. Évi fizetését 800 Ft-ban állapították meg, ami bizony jelentős summa volt. 1847. július 25-ével külföldi tanulmányútra küldték, s a következő útvonalat jegyezte fel: Buda-Pozsony-Bécs-Linz-Ischl-Salzburg-München-Augsburg-Ludwig-csatorna-Donau- wörth-Regensburg-Würzburg-Frankfurt-Mainz-Köln-Nymwegen-Rotterdam-HágaAmsterdam-Harlem-Arnheim-Mann- heim-Karlsruhe. Vízépítési úti tapasztalatairól 1847. szeptember 10-én részletes beszámolót írt magának Széchenyi István grófnak, jelentvén, hogy útjának befejezése előtt még fel szeretné keresni az akkori világszaktekintélyt is Velencében - vagyis Paleocapát. 1847 novemberében Széchenyi utasítására kimutatást készített az addig végrehajtott vízi munkálatokról, amelyeket az Építési Főigazgatóság a só felemelt árának külön- bözetéből végeztetett. 1848-ban Széchenyi kinevezte az újonnan felállított Közlekedési és Közmunkaügyi Minisztériumba, mint a hajózási ügyek igazgató főmérnökét (L. aláírást!), június 17-én már így is írja alá nevét. A szabadságharcban aztán ebben a be- o. l. Duna átmetszés rajza Baja felett d. M. osztásában a hadiszállításoknál kulcsszereLányi és mérnökei utolsó napidíj-kifizetésének engedélyezése Széchenyi miniszter által