Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Apa és fia (Lechner József és Lajos)

A 2104 épület megoszlása a következő volt:- földszintes, magas földszintes: 1709- egyemeletes: 167- kétemeletes: 22- udvari lakóépület: 206

Az új várost paloták sora övezte, felépült a híd (Fekete- házy tervei szerint), a rakpart, a városháza (Lechner Ödön és Pártos Gyula áttervezésében), a színház, számos középület, s megkezdődött Szeged csatornahálózatának a kiépítése is „téglány” falazattal.

Az új utcahálózat vázát a két körút alkotta, amely a Tisza-parttól Tisza-partig kötötte össze a várost. A köruta- kat 4 nagyobb és 3 kisebb sugárút szelte át, amelyeket a régi utcák helyén vezetett, s most már egyenes házsorok kötötték össze. Lechner elképzeléseit az elpusztult városban sokkal inkább meg tudta valósítani, mint Pesten, ahol a korábbi városrészekre, régi épületekre nagyobb volt a megtartóerő.

A nagy újjáépítő sohasem tekintette egyedüli munkájának a város rekonstrukcióját. Mérnök és műszaki kollektívájának szerepét, a város mérnökeinek segítségét mindig elismeréssel nyugtázta. „Szeged újjáépítése" című munkájában, ami 1891-ben jelent meg (számos műszaki rajzzal és melléklettel), így ír:

„Végül fogadják köszönete- met mindazok a T. szaktársaim, akik engem a nagy föladat megoldásában annyi kitartással és szeretettel támogattak, valamint Mihály fi József (ő írta halálakor a Heti Értesítőben a nekrológot) Budapest fővárosi mérnöktársam, ki szülővárosa iránti kegyeletből a szorgosan gyűjtött adatok összeállítását és rendezését a legközvetlenebb módon magára vállalta és időt, fáradtságot nem kímélve, híven teljesítette."

Úgy érzem, Lechner is egyetértene azzal, hogy a róla írt tanulmányban legközelebbi munkatársait is felsoroljuk. - íme:

Bartsch Róbert miniszteri főmérnök, Feigelstock Gyula miniszteri főmérnök, Wein s.kö. A régi és a Lechner-féle város - egytérképen d m