Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Apa és fia (Lechner József és Lajos)
Aurél miniszteri főmérnök, Juraskó Jakab miniszteri mérnök, Müller Béla mérnök, Puhala Adolf királyi mérnök, Kuklay Tivadar királyi mérnök, Bayer Béla segédmérnök, Pauer Károly telekgondnok és Rebhann András katonai mérnök. Tehát 11 kulcsfontosságú ember, s a szegedi nép, aki vállvetve dolgozott... Lechner Lajos a fővárosba történt visszatérését követően 1886-ban a budapesti mérnöki hivatal élére került, és közvetlenül irányította a főváros építését. Értékes szakirodalmi munkái közül a legkiválóbb a „Szeged újjáépítése" c munka. Még két művet publikált, „Egészséges építkezés városokban és községekben" c. az egyik, a másik egy orvosi közegészség- ügyi kongresszus építészeti összefüggéseit taglalja. Szeged újjáépítéséért a hivatalos elismerés elsősorban Tisza Lajosnak jutott ki. Lechner Lajost a város 1884-ben díszpolgárává avatta, de már 1880-ban teret nevezett el róla a város, amit a mai napig Lechner térnek neveznek. 1884-ben még mielőtt a budapesti mérnöki hivatal élére került volna, miniszteri tanácsosként az országház építésének vezető műszaki ellenőre lett. Köteteket kellene írni, ha részletezni szeretnénk a tíz év tevékenységét, melyet a köz szolgálatára áldozott, éjt-nappallá téve. Ha csak a nagy csatornázási és vízvezeték-építési feladatok megoldására gondolunk, már az is óriási tett, s még akkor nem beszéltünk azokról a nagy építkezésekről, amik szinte amerikai méreteket öltöttek, s mind Lechner Lajos nevéhez fűződnek. 1889-ben 6 hónap alatt felépített egy víztisztító telepet, 1893-ban pedig megkezdte a káposztásmegyeri végleges vízmű építését. Ott bábáskodott a Magyar Mérnök és Építész Egylet megszületésénél, aminek 1891-93. között alelnöke volt. A vízépítési szakosztályt 1891-től haláláig, mint elnök vezette. Szakosztályi elnöke lett az Országos Közegészségügyi Egyesületnek, tagja az Országos Képzőművészeti Társaságnak, a Képzőművészeti Társulat választmányának, a Vízügyi Műszaki Tanácsnak. Arra is maradt ideje, hogy a belügyminiszternél a városi mérnökök anyagi helyzetének rendezése ügyében eljárjon. Szerencsére a belügyminiszter az a Hieronymi Károly volt, aki mérnökemberként az ügyet természetszerűleg felvállalta, s a városi mérnökök anyagi helyzetét rendezte. A székes- fővárosi mérnöki hivatal részére értékes műszaki könyv- állományt gyűjtött, amivel megalapozta a hivatal híressé vált könyvtárát. Elérte, hogy az éves költségvetésbe külön rovatot hoztak létre abból a célból, hogy fiatal végzett, tehetséges mérnököket külföldi tanulmányútra küldhes- senek. Több kitüntetésben részesült; a Lipót- és a Vaskoronarend vitéze, a fracia Becsületrend, az olasz Koronarend és a francia „Instruction publique" tisztje, Szeged város díszpolgára. Végül a Lipót-rend lovagkeresztjét 1893-ban a káposztás-megyeri vízmű létrehozásáért kapta meg. Mint említet- A francia Becsük tűnni tűk, még életében teret neveztek el róla Szegeden, ami a mai napig az ő nevét viseli (nem vették el még az 50-es években sem, nem úgy, mint Budán a Hieronymi utca nevet), sőt 1972. november 18-án azt emlékkővel „hitelesítették". 1997. február 20-án Szeged hálás polgárai halálának 100. évfordulóján a szegedi Nemzeti Panteonba
