Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Apa és fia (Lechner József és Lajos)

Tanulmányai befejeztével a budai Építészeti Igazgatóság szolgálatába lépett, s itt Reitter Ferenc és Mihálik János keze alatt a középítészet minden ágában dolgozott.

1865-ben a Helytartótanács az Ondóvá, Tapoly és a Felső-Bodrog szabályozásával bízta meg, 1870-ben beutazta Európát (Párizsban időzött legtovább), tanulmányútja befejeztével a legújabb ismeretek birtokában kezdte meg tevékenységét.

Megbízták a központi posta és távíróhivatal építkezésének vezetésével. Ez időben hirdetik meg nemzetközi pályázatként Budapest egységes általános szabályozási tervét, amin Lechner Lajos is részt vett és meg is nyert - 10 000 forint lett a jutalma.

Az általános rendezésen túl a Municipalis bank Sugárút építési vállalata vezérigazgatónak kérte fel, s így az Andrássy út tervezése, ill. kivitelezése is az ő nevéhez fűződik.

(Az Andrássy út 2002. június 27-től a világörökség része.)

A munkálatok végeztével miután ezen vállalat feloszlott, megbízták az 1873-as bécsi világkiállítás építészeti zsűrijében való részvétellel. (Munkáját oly közmegbecsülés övezte,

hogy az 1878-as párizsi világkiállításon már, mint kormánybiztos-helyettes tevékenykedett.)

Az 1873-as év további sikereket tartogatott Lechner Lajos részére.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa szűkebb körű város- rendezési pályázatot hirdetett, a meghívásos pályázaton a következők vettek részt: Durand-Clay, Mill (Páris), Bodoky Lajos, Lechner Lajos és Vogler József.

A pályázatot Lechner nyerte el, s az ő elképzelései szerint került sor a részlettervek elkészítésére, amit a székesfővárosi mérnöki hivatalnál működő Martin Ottó dolgozott ki. Az elkészült terveket 1886-ban Lechner vizsgálta felül.

De ne ugorjunk az időben előre, mert Szeged balsorsa Lechnernek új teret nyitott, amikor Tisza Lajos királyi biztos 1879 júniusában műszaki tanácsadónak felkérte.

A királyi bizottság 1879 júniusában érkezett a romba dőlt Szegedre, és Lechner októberben már kész tervekkel jelentkezett, amik évtizedekre számoltak a város fejlődésével.

Az újjáépítés munkálatait tervszerűen városszerte egyszerre indította meg. Azon túl, hogy az egész tudását beleadta az újjáépítési tervbe, a kivitelezések során állandóan részt vett a kiviteli munkák irányításában.

Jellemzését vegyük a szemtanútól, Mikszáth Kálmántól:

„E fürge kedves alak örökké siet, mindig fárad, jár valamiben, s még amikor saját mulatságára diskurálgat, akkor is Szeged érdekében informál, eleven kék szemeivel, villogó pápaszemén keresztül már évek előtt olyannak látta Szegedet, aminő lett."

Az újjáépítést irányító királyi bizottság, s az annak kebelében működő Lechner vezette műszaki osztály munkája nyomán három és fél év alatt, valami fennkölt dinamizmussal 2104 épületet emeltek a megmaradt 385-höz, és 1200 már félkész állapotban állt. Az újonnan kialakított utcarend szerint 1924 telek még üresen maradt.

Az Andrássy út XIX. sz. végi képeslapon