Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Apa és fia (Lechner József és Lajos)
Ez a két okmány is azt bizonyítja, hogy Lechner József a Főigazgatóságot folyamatosan vezette, s így nem lepődhetünk meg azon, hogy amikor 1842-ben a pesti árvízvédelem ügyében a Vízi és Építészeti Főigazgatóság által összehívott értekezleten Paleocapával szemben - akinek e tárgyban szakvéleményét kérte a Flelytartótanács - a soroksári Duna- ág elzárását sürgette a jégtorlódások megakadályozása végett; építési főigazgatói minőségében adta meg véleményét. A lexikonok 1846-ot jelölik elhalálozása évéül, de egy 1972. november 25-i Bátyai Jenő technikatörténésznek írt levélből kiderül - Lechner József dédunokája, Degré Alajos írta -, hogy a családi feljegyzésekben 1847 szerepel az elhalálozás dátumaként. A levél szerint a vízivárosi temetőbe hántolták el, ahonnan 1937-ben a Németvölgyi temetőbe helyezték, előbbi felszámolása miatt. A levélből az is kiderül, hogy Lechner Józsefék a Várban laktak, a ház sajnos 1849. május 21-én, a vár megvívásakor leégett, s a család minden vagyona odalett, csak egy portré - félig összeégve - ami megmaradt, s ez a portré Lechner Józsefet ábrázolta. A dédunoka a portré további sorsáról nem tud... Degré Alajos szavait nem csak azért vehetjük hitelesnek, mert leszármazottja Lechner Józsefnek, hanem azért is, mert mint a Zala Megyei Levéltár volt igazgatója nem valószínű, hogy valótlan adatokkal szolgált... ezt egy levéltáros sohasem engedi meg magának! Ennyit Lechner Józsefről, a „Baudirectio" mérnök igazgatójáról, s most nézzük gyermekeit: Első fia Gyula, kassai adjunktusi beosztása idején született 1816-ban, majd az Építészeti Igazgatóság szolgálatába állt. Részt vett a pozsony-nagyszombati vasút építkezésén (Hieronymi Ottó Ferenc a főnök!), s különböző folyószabályozási munkálatokon. Herrich Károly ellenfeleként mutathatjuk be a Tisza-szabályozás elveinek megfogalmazása tekintetében. Felesége, Habinay Franciska - leányuk, Mária a kolozsvári egyetem jogászprofesszorához, Korbuly Imréhez ment nőül. Gyermekeik Imre és Szilvia. Lechner Gyula Budapesten halt meg 1881-ben. S még mindig nem értünk Lajoshoz, mert Lajos születése előtt egy évvel, 1832-ben Ágost nevű gyermeke született Lechner Józsefnek, aki jogot tanult, majd a pozsonyi jogakadémia tanára lett, ahol a közigazgatási és a pénzügyi jog tanáraként működött. 1869-ben a pesti tudományegyetemre helyezték, ahol közjogot tanított. 1885-ben az egyetem rektoraként öregbítette családja hírnevét. 1902-ben halt meg. A leghíresebb testvér Lechner Lajos 1833. II. 8-án született Budán, és keresztlevele szerint neve: Josephus, Ludovicus, Béla. De egész életében csak a Lajos nevet használta. Középiskolába Budán az egyetemi gimnáziumba kezdett járni, de a jó hírű pesti piarista gimnázium átcsábította, s ott maturált. 1849 tavaszán az 52. honvéd gyalogezredbe lépett (alig múlt 16 éves), s Görgey hadtestében részt vett Buda ostromában is, s elmondhatjuk, hogy egészen a világosi fegyverletételig hősiesen helytállt. Szerencsésen elkerülte a besorozásokat, s munkába állt. Liedeman bank és szállító üzletében alkalmazták, s az első adandó alkalommal beiratkozott a József Ipartanodába, mivel éppen az működött. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság szárazpecsétje
