Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

dabasi Halász Gáspár

A Sárrét rendezésével egyre inkább előtérbe került a Balaton, s a Sió szabályozásának szükségessége.

Az érdekelt megyék Csapody István neves lótenyésztő vezetésével összefogtak, s megbízták a tekintélynek számító Halász Gáspárt, hogy az idevonatkozó felvételeket készítse el. A tervek elkészültek, de az ellenérdeket nem volt, aki lecsillapítsa, így a szabályozás Halász Gáspár életében nem valósulhatott meg.

(Sárközy Imre szerint a gyönyörű Balaton-térkép a család birtokában maradt.)

Amit a Sárvíz szabályozásánál, a Sárrét rendezésénél Veres József, Saátor Dániel, Beszédes József és Mészöly Károly elkezdett, azt Halász Gáspár bátran, nagy körültekintéssel és előrelátással, korát megelőző gondolatok megvalósításával tovább vitte, hogy aztán utóda, Mitskei Imre azt a szükségleteknek megfelelően folytassa.

Mindvégig dolgozott, 72 évesen érte a halál, Szilasbal- hás (ma: Mezőszilas!) szülte, az is fogadta magába.

Tevékenysége a vízépítés tárgykörében érvényesült, kevés térképészi feladatot is ellátott.

Életét a Sárrét rendezésének szentelte, ha írt, e téma merítette ki gondolatvilágát, s a „Pesti Napló" hasábjain Pompéry János szerkesztő úr azokat meg is jelentette.

(A Sárrét gazdasági hasznosulását a „Nemzet inzsellérei" I. kötetében Beszédes Józsefről írt tanulmányomban már összegeztem, ezért ismétlésbe nem kívánok bocsátkozni.)

Egy családi vonatkozású különlegesség azonban ide kívánkozik. Búvárkodásaim során arra a megállapításra jutottam, amint a mérnök családok felmenőinek családi kapcsolatait kutattam, hogy Halász Gáspár édesapja első unokatestvére volt a nagy polihisztor, szintén mérnök Bállá Antalnak.

Bállá Antal édesanyját, mint tudjuk, Halász Zsuzsannának hívták, s ő is dabasi volt...

Tehát Halász Gáspárnak Bállá Antal lehetett a példa, hogy ezt a pályát választotta.

M

10 s

20 i

30

< i’.V1. 1 ' •’

•

45

46

47

48

M.V.M.L K.

Mérnök és segédei a XIX. sz. eleje

n