Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Vörös László

VÖRÖS LÁSZLÓ

(*Hódmezővásárhely, 1790. III. 3.-t Kaposvár, 1870. VI. 7.)

Mind születésének, mind elhalálozásának időpontja bizonytalan. Bendefy László „Szintezési munkálatok Magyar- országon" c. munkájában tudni véli a pontos dátumot születését illetően, de Fodor Ferenc „Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyében a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei" c. munkájában az 1795-ös évet jelöli meg Vörös László születési évéül, minden további pontosítás nélkül.

Atyja Veres Miháj (sic!) asztalos, édesanyja Szabó Kata, aki 8 gyermeket szült - László volt a második.

Az Institutum Geometricum matriculájából tudjuk, hogy Vörös László 1828-ban kapta kézhez diplomáját. Ez úgy volt lehetséges, hogy 18 éves koráig asztalosként dolgozott, s ekkor valaki felfedezte. Egy prédikátor, egy mérnök, aki betért egy öreg asztaloshoz kitűző rudat rendelni, ahol Vörös László is dolgozott - ki tudja? Ezt nem jegyezte fel senki.

Későbbi levelezéséből tudjuk, hogy saját bevallása szerint, csak 24 esztendős fejjel kezdett el komolyabban tanulni, amikor is a gyors felfogóképességű, éles eszű fiatalembert valaki beajánlja a debreceni kollégium felső tagozatának II. évfolyamába, hogy a mérnöki intézetbe kerülés előtti stúdiumokat (a középiskolát) elvégezze; s így bekerülhessen az Institutum Geometricum hallgatóinak sorába - Bendefy szerint 35 évesen.

(Nem lepődnék meg, ha egyszer kiderülne, hogy Huszár Mátyás volt a háttérben, aki Vörös László életútját egyengette!)

Annak már írott nyoma van, hogy már 1822-től a Körös-vidék különböző mérnöki munkáin dolgozott a nagyváradi kerületi mérnöki hivatal alkalmazásában, mint mérnöksegéd.

Különben Vörös László úgy kerülhetett a Körösök felvételéhez, hogy Huszár Mátyás egyik mérnöke, Amizoni megbetegedett, s meghalt (valószínű, hogy a mocsaras vidéken maláriát kapott). Helyette a Károlyi grófok uradalmából, ahol Huszár előbb dolgozott, ismerős, saját uradalmi utódját igyekszik a Körös mappációhoz felvétetni. Ez sikerült, így került egyik legkiválóbb térképezünk, Vörös László a Körösökhöz.

1823-ban már az Országos Építészeti Főigazgatóság által készített dunai listán találjuk - pedig még az intézetet el sem végezte -, s felsorolja benne Huszár Mátyás mappációs munkatársait, mint térképezőket.

A névsorban ott találjuk Vörös László nevét is Vásárhelyi Pál, Keller Ignác és Melczel János társaságában.

Érdekes, hogy Lányi Sámuel nevét „csak" a figurás mérnökök között fedezzük fel, s amikor már Vörösnek oklevele van - de nem Huszár, hanem a korábbi társ, Vásárhelyi lett a főnök -, egy újabb lista készült a dunai mappáción dolgozókról (1829. - 13 fő). Mindmind Huszár-tanítvány, nyolc fő kirendeltségvezető mérnök (Melczel, Halátsy, Lányi stb.); öt fő pedig figuráns mérnök. Érdemes nevüket megemlíteni: Báthory István, Győry