Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Sexty András

meg, de az édesapa nevét csak 1797-től találhatjuk meg a nyíregyházi összeírási lajstromban.

(Feltesszük, hogy Nagykállóban nem volt evangélikus gyülekezet, hiszen 70 év múlva Fényes Elek is csak 8 fő lutheránus személyt említ nagyhírű „geographiai szótár"-ában.)

Az összeírási ívek szerint Sexty András lakóháza az evangélikus templom szomszédságában lehetett, a feltételezést alátámasztja László Géza helytörténész kutatása, ugyanis szerinte, amikor 1842. március 26-án az evangélikus egyház a Nyíregyházán felállítandó tanítóképezde részére épületet vesz, a következőkről történik említés: „Mezősy Antal pozsonyi földesúr azon házát, mely annak előtte néhai Nemes Sexty Andrásé volt, eladta Mudrány János szabolcsi földesúrnak''.

Erről az épületről pedig tudott, hogy az az iskola épült a helyére, amit az 1980-as években 4-es számmal jelöltek, s keleti homlokzata a Debreceni utcára, hátsó részével pedig az Angyal utcára nézett. Észak felől zárt telek, délről a helyi evangélikus tiszteletes lakása határolta.

Sexty gazdálkodhatott és állatot is tartott, hiszen amikor a nyíregyházi papok szállásföldjeit kimérte 1806-ban, kaszálót kért és kapott a várostól, élete végéig szóló jogosultsággal.

Sexty András fizetését 1786-ban évi 400 rénus Ft-ban állapították meg. Ehhez még napidíj járult, s negyedévenként 25 Ft dologi kiadásokra. 1790-ben helytartótanácsi rendelettel a megyei mérnökök fizetését 100 Ft-tal csökkentették, s Sexty hiába kérvényezte ennek eltörlését, a Helytartótanács hajthatatlan volt.

Anyagi helyzete azonban stabilizálódhatott, ugyanis a II. örökváltság évében, 1824-ben listára kerültek azok az ingatlanok, amivel Sexty rendelkezett, s ami után a Károlyi grófoknak ki kellett fizetnie azt a váltságot, amelyet birtokai alapján kivetettek rá. (Egy ház, egy borházas szőlő és három gyümölcsös volt a család birtokában).

Sexty élete során a mérnöki munka széles skáláján bizonyított. Térképezett, középületeket, lakóházat, hidakat tervezett, vízfolyásokat szabályozott, földet mért.

Mindezeken túl aktívan vett részt úgy egyháza, mint városa közéletében is.

Mint térképész alkotta a legmaradandóbbat. Ezek közül kiemelkednek Tisza- szabályozási tervei, térképei, amik a következő levéltárakban találhatók meg: Magyar Országos Levéltár 19 térkép; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár 11 térkép; Országos Széchényi Könyvtár 3 térkép; Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 3 térkép; de találunk 1-1 térképet a debreceni Déri Múzeumban, s Tolna megye Levéltárában is.

o. l. Szabolcs vármegye és a Hajdú-kerület d. M. Térképeinek egy része csak másolatban áttekintő vízrajzi és árvízvédelmi térképe maradt fönn, de ez is azt bizonyítja, hogy a