Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Sexty András

felvételeinek rangja volt, hiszen kiinduló alapnak tekintették - másolták, miután az eredeti minden bizonnyal elhasználódott.

László Géza a Sexty András geometra élete és munkássága c. művében a következőképpen csoportosította a felvételei alapján készült térképeket:

1. A Tisza térképezése folytán készült mappák, amikhez szinte teljes felsorolással adja a korabeli vízrajzi és helyneveket, jelöli a kisebb tavakat és mocsarakat is, ezzel a Tisza és környéke a szabályozás előtti állapotát rögzíti, s menti át az utókornak. Ezeken a térképeken szabályozási beavatkozásokat nem jelöl Sexty, míg az 1784-ből származó, a Tisza, Cigánd és Dombrád térségét megrajzoló térkép már kanyarulatátmetszéseket is ábrázol. Az 1700-as évek végéről való az egy térképnek tekinthető 17 lapból álló részletes Tisza-térképe, amely a Beregtől Borsodig terjedő területet mutatja, s amin már az árvízvédelmi töltések vonalazását is jelöli.

2. Előzőektől feltétlenül elkülönülnek azok a térképek, amelyen mocsarak és lápok levezetését tervezi. Ilyen terv például az 1822-ben datált „Mappa qua remonstratur de Zabolcs accuratus situs et ductus Canalis..." feliratú planum. Ezen két csatorna is szerepel. Egyik Vásárosnaménytól Hajdúnánáson át Tokajhoz, s Nánástól másik irányba a Hortobágy folyóig vezetett. E felvétel azért is érdekes az utókor számára, mert a megyével határos részeket is feltünteti, úgymint a Szamost, a Bodrogot, valamint a Tisza folyónak a megyéhez viszonyított felsőbb, s alsóbb szakaszait, sőt a vízfolyások irányát is jelzi. Egy jelentése Sextynek arról is beszámol, hogy készített tervet az újfehértói és a geszterédi mocsarak lecsapolására is, ám ezek a tervek elkallódtak, csak a tényt megállapító papír maradt... Ebben a tervben részletes leírás is található arra vonatkozólag, hogy a feladat ellátására 5841 kézi napszámot tervez, ez azt jelenti, hogy tavasztól őszig, naponta mintegy 200 fős munkaerővel számolt a meder kiásására, amely aztán a levezetést biztosította volna. Úgy tudjuk, a munka nem valósult meg.

3. A nyíregyházi egyházak birtokait feltüntető térképeket, s azokat a mappákat, melyek településeket, határrészeket mutatnak be, külön vázolja László Géza, azért mi sem soroljuk máshová.

4. Van egy csokor térkép, ami nem bizonyított, hogy Sexty rajzolta volna, csak másolta, vagy mint a vármegye hites geometrája hitelesítette azt.

László Géza tudni véli, hogy Römisch Ferenc négy térképét és a tiszaszent- mártoni uradalom 18 szelvényes mappáját is Sexty hitelesítette, mint a területet legjobban ismerő mérnök.

5. Mai szemmel is az a legkorszerűbb térképe Sextynek, amit a Görög-Kerekes féle „Magyar A tiás "-hoz készített; természetesen a „Görög Intézet"-nek dolgozó 35 megyei mérnök neve között az övé is ott szerepel. A Pesten és

Bécsben négy kiadást megért atlaszban A „Magyar Átlós" Szabolcs v.m.-i lapja