Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Sexty András

SEXTY ANDRÁS

(*Szlabos, 1759. - f Nyíregyháza, 1827. XII. 5. előtt!)

Nagy Iván Magyarország családai c. munkájában a latin „Sextius" formában írja a család nevét, s megemlíti, hogy Sesták néven is neveztetnek...

Az ősök között már az 1500-as évek közepén evangélikus papot találunk, Pétert, aki Felsősajón, Lampertfalván,

Vlahován és Csetneken szolgált. 1620-ban részt vett a besztercei országgyűlésen, ahol Széchy Györgyöt képviselte; majd ennek „udvari" papja lett.

Szolgált még Dubován, és Breznóbányán fejezte be életét.

E szerteágazó család ősi fészke a Gömör vármegyei Szla- bos, és szinte minden leszármazott gyermekei között egy- egy evangélikus papot találunk, akik általában Witten- bergában szerzik meg a képesítést.

Sexty András halotti anyakönyvi kivonatából tudjuk, hogy édesapját Jánosnak, édesanyját Katalinnak hívták, míg feleségét Majerszky Máriának nevezték, sajnos születését nem pontosítja a matricula, csak a temetkezés pontos dátumát rögzíti: 1827. december 5.

Valószínű, hogy szülőmegyéjében, a kies Gömörben nevelkedett, és elemi iskoláit is ott végezte. Felsőbb tanulmányairól Szabolcs vármegye közgyűlésével tudatja, hogy a budai egyetemre járt, ahol geometriából példás eredményt ért el. Mivel a budai egyetem matri- culái ebből az időből rendkívül hiányosak, Sexty András beazonosítása szinte lehetetlen. Az egyetemen szerzett, a mérnöki munkát lehetővé tevő ismeretek elsajátítása után Krieger Sámuel mellett folytatott gyakorlatot. László Géza, Sexty András kutatója szerint Krieger a hajdúvárosok geometrája volt, így halála után Sexty szinte örökölte e beosztást.

Mivel a hajdúvárosok nem megyei rendszerben élték életüket, erejük is kevesebb volt, mint egy régi vármegyéé. így, amikor 1783 májusában Szabolcs vármegye II. József köz- igazgatási reformja kapcsán meghirdeti a megyei mérnöki állást, Sexty azt megpályázza és el is nyeri; ott is működik haláláig.

II. József rendelete alapján a 80-as évek elején mintegy 40 mérnök dolgozott szerte az országban. Ez azt jelentette, hogy a 63 vármegyét tekintve átlag a megyék mintegy 2/3-ában lehetett tehát mérnök az ország egészét nézve.

A megyei mérnökök helyi térképezési, folyószabályozási, lecsapolási és árvízvédelmi tevékenységet láttak el. Szabolcs vármegye székhelye abban az időben Nagykálló volt, valószínű, hogy Sexty is ott lakott feleségével, Majerszky Máriával, de gyermekeik - születési anyakönyvi bejegyzései szerint - már Nyíregyházán születtek (1783-1790 között) - András, Leopold és Károly -, vagy legalábbis ott lettek megkeresztelve.

Imre fia, akiből geometra lett, már minden bizonnyal Nyíregyházán született, 1791-ben.

Érdekes, hogy gyermekeinek a keresztséget a nyíregyházi evangélikus egyház adta