Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Magyar István
a pannonhalmi’1'bencés apátság és Győrszentmárton település számára dolgozik. Néha azonban más birtokosok felkérésének is eleget tesz. így készül el 1777-ben Győrszentmárton, Győrasszonyfa és határának térképe; 1778-ban Nagybarátit, Kisbarátit, Piskét és Lábatlant, 1779-ben újra Győrszentmártont, Tényőt, Keszegfalvát, Kismegyert; 1780-ban a Sokoróalját, Csik- vándot, megint Tényőt, Rad- ványt és határát, majd ismét Győrszentmártont mérte és térképezte fel. Az említett falvak nagyobb részének a bencésrend volt a földesura, amelynek ismétlődő birtokperei illetve határvitái egy-egy frissebb térkép elkészítését kívánták. 1777-től azonban nem csak a birtoklás kapcsán született térképek dokumentálják Magyar István tevékenységét. Egy szép Duna-térkép is fennmaradt, ami a Csallóköz egyik Duna-ágának Gutától Komáromig tartó szakaszát mutatja be. A térkép vízrajzi jellegű, egy olyan mesterséges folyómeder meghatározása volt a célja, ami gyorsabb árvízi levonulást tett volna lehetővé a kanyarulatok átmetszésével. 1781-ben Majláth József gróf felkérésére frissen szerzett birtokait mérte fel Törökbálint térségében. (7 birtoktérkép őrzi keze nyomát.) Mária Terézia halála után fia II. József lett az uralkodó, s rendelete értelmében csak diplomás mérnököket alkalmazhattak a vármegyék. így került Magyar István az 1781. október 31-én megtartott közgyűlés határozata értelmében a „Győr vármegye hites geometrája" cím birtokába, miután az addig alkalmazott - Mária Terézia uralkodása alatt elsőnek megválasztott Fogtövi Zsigmond - ilyen oklevéllel nem rendelkezett. Új beosztásában 200 Ft lett a bére, amit 1-2 éven belül 300 Ft-ra emeltek. *(Tkp. Szt. Márton-hegye, majd csak 1831-től kezdik Pannonhalmának nevezni, amikor Kazinczy ottjártakor ezt kezdeményezi) //?< A XVIII. század vízsebességmérő eszközei A Csiliz patak szabályozása a Csallóközben
