Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
A Benedek dinasztia
édesapja egykori térképvázlataival - amiket Benedek József szinte csak kedvtelésből alkotott. Benedek József 1941 augusztusában hunyt el. Halálakor egyik méltatója így írt: „... űz isteni gondviselés kegyelnie majd kárpótlásul minden bizonnyal megengedi neki, hogy eszméi és elgondolásai idővel testet öltsenek." Bendedek József az említetteken kívül a következő munkáit tette még közzé:- Átlós rendszerű zsilipkapuk. (Vízügyi Közlemények III. 4.f. 1913. II. félév)- Bokányi duzzasztógát és csege. (V. K. III. 4.f. 1913. II. félév)- A Niederfinowi hajóemelő. (V. K. III. 5.f. 1913. II. félév)- A Sajó vízi ereje. (V. K. III. 6.f. 1913. II. félév)- Belvízlevezető zsilipek. (V. K. VI. 1916.1. félév- A Duna 1926. évi árvize a Dráva-torok tájékán. (1932); külön lenyomat- Egy különös gátszakadás. (V. K. XIV. évf. [1932]) Fia, Benedek Pál mérnöki oklevelét 1931-ben a Budapesti Műegyetemen szerezte meg, ahol rövid ideig tanársegéd is volt. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1937-től az Öntözésügyi Hivatal munkatársa lett. Itt 1939-től előkészítette a Tarac völgyi víztároló előtervét, majd megkezdte a Visó-völgyi víztároló tervének kidolgozását. 1941-ben az újonnan szervezett Vízerőügyi Hivatal főnöke lett. A hivatalt egyébként a Földmívelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Főosztálya alapította, s feladata volt az országos fontosságú vízerőművek tervezése, s a Tisza csatornázásának előkészítése. Benedek Pál örökét Mosonyi Emil vette át, miután pályáját fiatalon kettétörte a halál. Benedek Pál rövid életében a következő írásait publikálta:- A porosz vízépítési kísérleti intézet. (Vízügyi Közlemények 1933/1)- A Reineck és a Bódeni-tó között levő „Öreg Rajna" vízjárása, hordalékszállító képessége és a medrében végbemenő iszaplerakódás. (Vízügyi Közlemények 1934/1)- Az első nemzetközi völgyzárógát-kongresszus eredményei. (Vízügyi Közlemények 1934/4)- A Hármaskörös középvizeinek természete. (Vízügyi Közlemények 1935/3) Két külföldi mérnök munkásságának egy-egy területét is bemutatta; mégpedig Ehrenbergernek a „Folyók hordalékának jellemzése ...és azokra vonatkozó modellkísérletek" (Vízügyi Közlemények (1934/1) c. valamint dr. ing. prof. Terzaghinek „Az alaptestek ülepedésének hatása az építményre" c. írásait. A Mérnök Továbbképző Intézet kiadványai c. sorozatban pedig a „Hegyvidéki nagyobb vízierőink, különös tekintettel a tározásra" c. írását adta közre 1942-ben. Ez az anyag az 1941. évi tanfolyam tananyagaként szerepelt az intézetben. A fiú alig egy esztendővel élte túl az apát, elképzelt közös művüket nem valósíthatta meg. Most, hogy újra előtérbe került a „tározás" eszméje, mi kései utódok kútfőikből talán megint meríthetnénk... i. kötet, 3. füzet BENEDEK PÄL HEGYVIDÉKI NAGYOBB VIZIERÓINK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TAROZÁSRA GYÁR EGYETE A. T.V.V.I.
