Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Feketeházy János
Az építészi kiképzés megalkotója Schickedanz Albert (1846-1915) műépítész volt, akinek neve egybeforrt a székesfőváros XIX. sz. végi arculatának kialakításával. A két ember csodát művelt; a gyönyörű szegedi közúti hidat - ami sajnos odaveszett a II. világháború esztelen viharába... - egy közös lelkülettel tervezték. A tervpályázatra 23 munka érkezett be, magyar, francia, belga, osztrák, olasz, német és holland alkotók rajzasztaláról - bizony óriási nemzetközi sikernek számított, hogy ezek elől Feketeházy vitte el a pálmát, az Eiffel cég neve alatt. A helyzet ugyanis az volt, hogy a kiírás értelmében magánszemély nem pályázhatott, s csak olyan cég jöhetett számításba, aki a kivitelezési munkát is el tudja vállalni. Feketeházy, mivel lelkes magyar ember, először hazai vállalatoknak ajánlotta fel tervét (pl. MA VÁG), s csak amikor ezeknél merev elutasításra talált, kötött megállapodást az Eiffel céggel. Annak ellenére, hogy Eiffelék is pályáztak egy ívhíddal, elvállalták benyújtásra e másik tervet is, oly feltétellel, hogy a bizottság döntésének kihirdetéséig titokban tartják azt a tényt, hogy a terveket nem az Eiffel vállalat készítette. Mint utóbb bebizonyosodott, nem vallottak Feketeházyval szégyent, sőt mi több: hírnevük további terjedését szolgálta. Olyannyira, hogy az Eiffel gyár által kivitelezett hídról sokáig úgy tudták, hogy azt Gustav Eiffel tervezte. Dr. Lósy-Schmidt Edének kellett 1933-ban egy röpiratban felemelnie szavát annak érdekében, hogy végre helyére kerüljön az ügy, s tudja meg ország-világ, ki is tervezte a szép küllemű szegedi közúti hidat. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének 1933. évi 35-36. számában megjelent „Magyar vagy francia alkotás-e a szegedi közúti híd?" c. írást még az évben különlenyomatban is kiadták, hogy népszerűsítsék Feketeházy nevét. A röpirat megjelenése oly sikeres volt, hogy 1937-ben Feketeházy halálának 10. évfordulójára a mérnökegylet szegedi szervezete egy domborműves emléktáblát emelt a Tisza-híd szegedi oldalán levő vám- házfülke falánál (ami sajnos 1944 őszén a híddal együtt megsemmisült). Az avatóbeszédet Hatoly- kai Pap István, a helyi szervezet vezetője tartotta, a domborművet Tápai Antal szegedi szobrász készítette. Ma egy apró tábla jelöli, hogy a mai „Belvárosi" híd elődjét Feketeházy János tervezte... Feketeházy másik fő műve, a Fővám téri (Szabadság) híd a mai napig hirdeti alkotója kiválóságát. A külföldi hídépítési szakirodalom nagy lelkesedéssel adózik e nagyszerű alkotásnak, és egyöntetűen hirdeti, hogy ez a világ legsikerültebb „Gerber tartós" (csuklós több támaszú) hídja. Mehrtens világhírű hídépítő így ír „Eisenbrückenbau" c. könyvében: „...Franz JosephsA Feketeházi/ - Eiffel terv részlete
