Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Feketeházy János
brücke über die Donau in Budapest... ist ihrer äusseren Erscheinung nach eine der schönsten Auslegerbrücke der. Welt." (A Budapesten található Ferenc József Duna-híd ...küllemét tekintve a világ egyik legszebben szerkesztett hídja.) Valóban a híd mesteri kézre és zseniális szellemre vall. Két darab - egymással azonos - konzolos, kéttámaszú részből és a kettő közé beiktatott függesztett részből áll, s nemes arányai, művészi vonalvezetése gyönyörűen bizonyítják, hogy a dicsérő jelzők M.F.M. A közúti híd építése... , . r bizony nem túlzottak! A részlettervek elkészítésében Czekelius Aurél hidász, míg a küllem megalkotásában Nagy Virgil építész voltak segítségére, szinte mint társalkotók. A 331 m hosszú és 20 m széles híd acél anyagát eredetileg a diósgyőri és a breznói vasgyárakban készítették. A nemzetközi tervpályázatra egyébként 60 alkotás érkezett be, s hogy megfontolt döntés született, arra a grafosztatika világhírű művelője, dr. Kherndl Antal műegyetemi tanár neve volt a garancia, mint a bírálóbizottság nagynevű elnöke. Az elképzelést végül is néhány utólag megváltozott feltétel miatt módosították, ... és a kész mű, szegedi képeslapon , t- i u - r-, ó r r de a Feketehazy-fele megoldás legteljesebb tiszteletben tartása mellett; mindezt a kereskedelemügyi minisztérium hídosztálya szavatolta. A II. világháború után újjáépített hidak közül a Szabadság híd volt az első (1946. VIII. 20.), ami megnyitotta a forgalmat Buda és Pest között. Idős korában Feketeházy visszapillantva munkásságára, életére, mindig azt mondta, hogy különös megnyugvására szolgál az, hogy hazájának mindig buzgó és fáradhatatlan munkása volt. A sajtó ugyan ünnepelte egy-egy újabb alkotása után, de hivatalos elismerésben csak nagy ritkán volt része. (Baross Gábortól - a vasminisztertől kapott egyszer írásbeli dicséretet!) Nem hiszem, hogy Feketeházyt mindez különösebben érdekelte volna, hiszen az indíttatása mást sugallt. A kegyesrendiek főgimnáziumában mindenesetre nem az volt a jellemző, hogy karrierista, felfuvalkodott embereket neveljenek, sőt! Láthatjuk Feketeházy rendkívüli szerénységét, hazaszeretetét, önzetlen munkabírását, s mindezeket meggyőződésem, hogy a piaristáktól kapta! Feketeházy legnagyobb szakmai sikere talán az a tény volt, hogy az orosz cári hadvezetés is őt kereste meg azzal a feladattal, hogy újszerű, könnyen összeszerelhető vasúti és
