Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Feketeházy János
érzékét a vasszerkezetek méretezéséhez, egyszóval mérnöki tehetségét. Számos kisebb-nagyobb vasúti híd megtervezése után két kimagasló alkotással is jelentkezett ifjú mérnökünk, mégpedig a bécs- stadlaui Duna-híddal, valamint a Boszporusz-csatorna hídjával - amit a török porta megrendelésére készített. Az itt eltöltött két esztendő alatt áttanulmányozta a német nyelvterület fellelhető szak- irodalmát, s a kiegyezést követő esztendőben - lelkesedve a haza felvirágoztatása iránt - hazatért Budapestre, s munkára jelentkezett a Vasútépítészeti Igazgatóságnál. Szomorúan konstatálta, hogy a korábban már mesterműveket alkotót itthon csak mérnökgyakornoki állással tudták megkínálni. Feketeházyban azonban a hazaszeretet és az alkotásvágy erősebb volt minden anyagi és karriervágynál, s a beosztást elvállalta. Boldog volt, hogy ott állhatott a magyar vasút újjászületésénél, s részese lehetett a nagy és lendületes építőmunkának. Úgyszólván egymaga tervezte ez idő tájt valamennyi vasból, kőből és fából épült új vasúti hidunkat; sőt a kezei közül kerültek ki az Igazgatóság által elfogadott híd szabvány- tervek is, amit a későbbiek során szinte etalonként kezeltek Magyarországon. 1873-ban az Igazgatóság beolvadt a MÁV-ba, így Feketeházy az Államvasutak alkalmazottja lett, ahol aztán életének legtevékenyebb két évtizedét töltötte. Ezen időszak alatt az ő tervei alapján épült a MÁV szinte valamennyi új hídja, s váltak célszerűségük, gazdaságosságuk, forgalmi biztonságuk és esztétikai kialakításuk kapcsán hosszú évekig tervezési mintául, úgy, hogy végig szolgálták a zaklatott XX. századot! Mint ismeretes, két legkiválóbb alkotása és legnagyobb sikere a régi szegedi közúti Tisza-híd (1944. őszén megsemmisült), valamint a Fővám téri Duna-híd (eredetileg Ferenc József, ma Szabadság híd) voltak. A szegedi híd egy nagy medernyílással (115 m) és hozzá csatlakozó három kisebb ártéri nyílással, felsőpályás rácsos, kétcsuklós ívekkel nyert kialakítást (1881-1883 között épült). A Ferenc József híd kapuzatának nézete
