Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Feketeházy János
FEKETEHAZY JANOS (*Vágsellye, 1842. V. 16. - f Vágsellye, 1927. X. 31.) „Bizony elnéztem, ahogyan a pontonon haladtam, Jobbkézt a Szabadság-hidat már teljes egy darabban" (Illyés Gyula) J.G. DM. Vágsellyei helytörténészek (mint például dr. Novák Veronika helybeli levéltáros) a család eredetét is tudják; a tőlük kapott adatok alapján kitűnik, hogy Feketeházy János apai nagyapja Csehországból a chrudimi egyházkerületből került a Vág partjára, ahol feltehetőleg a Királyi Kamara közalapítvány tiszttartóságánál dolgozott, s megtelepedésekor a Csernohaus nevet használta, amit a fia már magyarra fordítva Feketeházyként viselt. Édesanyja Fekete Anna régi nemesi család sarja, ősei már a XVI. sz.-ban a galántai nemesek névsorában megtalálhatók; sőt egyik águk grófi rangra is emelkedett, de magva szakadt. A nemesi ág tovább élt, ennek a leszármazottja volt Feketeházy János édesanyja. Édesapja Feketeházy Domonkos racionális ember lehetett - tanító volt -, felismerte, hogy hat gyermeke közül melyikeket is taníttassa a szűkös fizetéséből. Feketeházy tanító úr a két legidősebb fiúgyermek mellett döntött; János volt a második ..., a vágsellyei elemi iskola után Nagyszombat és Nyitra következett. Az utolsó nyolcadik évet töltötte itt a Zobor-hegy tövében, az Árpád-házi herceg fiúk városában, ahol aztán a piaristáknál 1861-ben le is érettségizett. A műszaki felsőoktatás választéka szegényes volt az akkori Magyarországon. Az Institutum Geometricum 1850. október 15-ével megszűnt - utolsó okleveleit 1853-ban adta ki; - a „József" Ipartanoda igaz, hogy 1846-tól működött már, de a színvonala csak középszintűnek volt nevezhető... így az 1856-ban egyesített előző két intézmény nem lehetett valami vonzó Feketeházy János frissen érettségizett fiatalúr részére, mert a bécsi műegyetemet választotta, s beiratkozott a matematikai fakultásra. A fennmaradt nagyszombati osztálynapló szerint már a gimnáziumban is rendkívülien jó előmenetelt tanúsított matematikából. A Becsben eltöltött két esztendő után Zürichbe ment, s a világhírű Polytechnikumban folytatta tanulmányait; ahol aztán 1866-ban megszerezte mérnöki oklevelét. Visszatérve a császárvárosba, az Osztrák-Magyar Államvasutak Igazgatóságánál vállalt munkát. Rup- pert igazgató úr jó szemmel hamar felismerte Feketeházy kiváló statikai tudását, kivételes A Fekete család címere
