Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 5. szám
statisztika) és a közgazdaságtudományterületeit. Az eredmények alkalmazása tekintetében pedig a feladat kapcsolatban van a kormányzati gazdaságpolitikával (miután az árvízvédelem állami feladat) és biztonságpolitikával; szoros és közvetlen a kapcsolata, a vízügy, az önkormányzatok, valamint a környezet- és természetvédelem, illetve a területfejlesztés intézményeivel. A tervezett kutatás feladatai három blokkba csoportosíthatók: — Hidrológiai-hidraulikai vizsgálatok (1-5. részfeladatok) — Árvízi kockázat-elemzés (6. részfeladat) — A mértékadó árvízi előírások meghatározása (7. részfeladat) Az 1995-2001. évi magyarországi árvizek rámutattak, hogy indokolt ismételten elemezni és értékelni az árvízvédelem műszaki-tudományos alapjait, a folyómedrek és hullámterek vízszállító képességében beállt változásokat, a fejlesztéséhez szükséges hidrológiai alapadatokat, statisztikai paramétereket. A változó körülmények miatt a korábban meghatározott hidrológiai paraméterek megbízhatósága elégtelennek bizonyult és a döntések kockázata növekedett. Emellett olyan új információs igények is jelentkeztek, amelyekre a korábbi vizsgálatok nem terjedtek ki (ökológia, folyórendszerek belső kölcsönhatású mechanizmusa stb.). A tervezett vizsgálatok feltárják az árvizek várható viselkedésének statisztikai törvényszerűségeit és a megbízhatóbb paraméterekkel korszerűsített árvízvédelmi előírások növelik az árvízvédelem költséghatékonyságát. Az előirányzott kutatás és a tervezett vizsgálatok magyarországi újszerűsége több tényezőből tevődik össze. Új árvízi változókat kívánunk bevezetni és tesztelni, elsősorban szélesebb körben kívánjuk felhasználni a vízhozam-észlelések eredményeit. Új statisztikai eljárásokat kívánunk kipróbálni és alkalmazni, teljességgel ki kívánjuk használni a hidrológiai és hidraulikai modellezés nyújtotta új lehetőségeket is az adott területen. Az árvízi kockázatokat környezeti és gazdasági szempontból is értékelni kívánjuk és az eredmények összesítésénél valódi multidiszciplináris megközelítéssel kívánunk élni. A kutatási eredmények hasznosítása az ország egészére érvényes árvízvédelmi szabályozások korszerűsítésében, az árvízvédelem hatékonyságának növekedésében, az árvízkárok csökkentésében jelenik meg. A konzorciumi szerződés ünnepélyes aláírására 2001. szeptember 28-án került sor a VITUKI-ban. Az aláíráson részt vett dr. Hajós Béla helyettes államtitkár a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumból, valamint dr. Szabó Gábor helyettes államtitkár az Oktatási Minisztériumból, akik köszöntötték és méltatták a projekt előkészítését, megszervezését és a kitűzött célok életszerűségét, fontosságát. Dr. Szlávik Lajos A STOCKHOLMI VÍZ SZIMPÓZIUM 2001 ÉS A GLOBAL WATER PARTNERSHIP ÉVES KÖZGYŰLÉSE Ez év augusztusában már tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Stockholmi Víz Szimpóziumot 120 ország mintegy 1000 delegáltjának részvételével. A szimpózium ez évi jelszava „ Vízbiztonság a XXI. századra - párbeszéddel a problémák áthidalására" volt. A szimpózium-sorozat célja, hogy gyakorlati megoldásokat és megfelelő stratégiát kidolgozva enyhítse a világot fenyegető vízválság hatásait. Szervezését, programját tekintve kissé eltér a klasszikus szakmai konferenciák rendszerétől, nagy hangsúlyt helyezve a tudomány, a gyakorlat, valamint a politika és döntéshozatal közötti kapcsolat megteremtésére. A program keretében több komoly nemzetközi díjat is átadnak minden évben. Az átfogó plenáris előadások mellett aktuális témák szekcióüléseit is megrendezik, melyek értékelésére a záróülésen kerül sor. A szimpózium vezéralakja a hazánkban is jól ismert Malin Falkenmark professzorasszony (aki korábban dr. Szesztay Károllyal dolgozott együtt, legutóbb pedig májusban járt Budapesten előadást tartani VITUKI Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyamán). Az ez évi program plenáris részéből ki kell emelni a Global Water Partnership (GWP) elnökének Margaret Catley-Carlson-пяк az integrált vízgazdálkodás jelentőségéről tartott előadását és Kazno Takahashi beszédét a globalizációról, illetve annak hatásáról a vízgazdálkodásra. A kelet- és közép-európai (KKE) térségben a fenntartható fejlődés támogatójaként ismert Vilmos-Sándor holland trónörökös előadásában egy olyan hosszú távú globális programról számolt be, amelynek magyar résztvevői Ijjas István, Ligetvári Ferenc és Charlie Avis (WWF Duna Kárpát-medence program) elismerést arattak a KKE régióra készített javaslatukkal, amelynek témája a víz, az élelmiszertermelés és az ökoszisztéma kapcsolata volt. (A javaslat társszerzője Janusz Kindler lengyel professzor, az MHT ez évben tiszteleti címmel kitüntetett tagja volt.) A KKE térség legmagasabb rangú politikai résztvevője Valdas Adamkus litván elnök 16
