Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 5. szám
KUTATÓI KONZORCIUM ALAKULT A Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001. évi pályázatán, annak 3. programja (Környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások) keretében a VITUKI vezetésével létrehozott kutatói konzorcium által benyújtott „Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázati- becslési módszerek kidolgozása” c. (rövid néven: Árvízkockázat) projektet a szakmai Programtanács és a Programirányító Testület nyertesnek nyilvánította; a projekt az igényelt támogatást elnyerte. A kutatói konzorciumba tömörült intézmények: 1. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék 3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék 4. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Valószínűségelmélet és Statisztika Tanszék 5. Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás 6. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 7. Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 8. Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 9. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság 10. Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 11. Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 12. Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság 13. VIZITERV Consult Kft. A pályázat a hazai folyók árvízi viselkedésének jobb megismerésére alkalmas módszerek fejlesztésére és gyakorlati alkalmazására irányul. Sokoldalú és megbízható alapokat kíván teremteni az árvízi biztonsági előírások újraértékeléséhez. A vizsgálatok feltárják majd az árvizek várható viselkedésének törvényszerűségeit. A kutatási eredmények hasznosítása az ország egészére érvényes árvízvédelmi szabályozások korszerűsítésében, az árvízvédelem hatékonyságának növekedésében, az árvízkárok csökkentésében jelenik meg. Közismert, hogy Magyarországon az árvizek a legjelentősebb természeti kockázati tényezők. Az árvízvédelem elsősorban élet- és vagyonbiztonsági kérdés. Az árterek az ország ökológiailag is értékes területei. Az ország árvízvédelmi művei fejlesztéséről szóló Kormányhatározat az árvíz elleni védelem kérdését és feladatait az ország katasztrófavédelmi biztonságpolitikája részének tekinti. Fontos stratégiai kérdés, hogy a jövőben is emelkednek-e majd az árvízszintek? Fia igen, melyek az okok, és lehete tenni ellenük? Ezek a kérdések különösen egy-egy jelentős árvíz - mint az elmúlt négy év nagy tiszai árvizei - után rendre felmerülnek. A kutatási projekt a magyarországi folyók árvízi viselkedésének jobb megismerésére alkalmas hidrológiai módszerek és döntési kritériumok megállapításához szükséges több tényezős (gazdasági, életminőségi, ökológiai) kockázat-becslési eljárások fejlesztését és gyakorlati alkalmazását tekinti a pályázatban vállalandó feladatnak. A feladat tudományos vonatkozásban multidiszciplináris; érinti a hidrológia, a meteorológia és az ökológia, valamint a matematika (valószínűségelmélet és 15
