Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 5. szám
3. A FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK FINANSZÍROZÁSA. AZ ELSŐ EREDMÉNYEK 3.1. A finanszírozás kérdései A fejlesztés szükségessége egyértelmű, de kérdéses a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. Az önkormányzatok anyagi lehetőségei a gazdaságilag elmaradott, nagyarányú munkanélküliséggel és a lakosság elöregedésével, elvándorlásával küszködő, apró falvakban erősen behatároltak. Saját erőből a tervezést is nagyon nehezen tudják finanszírozni, a művek megépítése pedig csak állami támogatással képzelhető el. Az utóbbi években az állami támogatási pályázatok között megjelent a belterületi vízrendezés támogatási célként, de az erre rendelkezésre álló pénzeszközök nagyon korlátozottak. Különösen azok, ha a mederburkolat építés minimálisan 20 ezer Ft-os méterenkénti költségét nézzük, amely összeg nagyobb szelvényű medreknél meghaladja az 50 ezer Ft-ot is, a partfalépítéseknél pedig mindenütt 100 ezer Ft/m feletti. 3.2. Első eredmények Az utóbbi években címzett, vízügyi alap, vízügyi célelőirányzat, területi kiegyenlítő és partfalveszély-elhárítási támogatások segítségével a térségben több helyen megkezdődött a belterületi vízrendezés részleges építése a legsürgősebb beavatkozást igénylő területeken: Füzéren támfalas partfalerősítés, csapadékvíz-elvezető árkok és külterületi övárok épült. Hollóházán külterületi övárok, belterületi csapadékvízelvezető árkok, patakszabályozás, mélyszivárgó és csápos kút létesült. Nyíriben csapadékvíz-elvezető árkok, mélyszivárgó és támfalas partvédelem valósult meg. Pusztafalun csapadékvíz-elvezetés és partfalerősítés épült, Füzérkomlóson ugyancsak csapadékvíz-elvezető árok. Mikóházán pedig patakszabályozás történt. 4. HOGYAN TOVÁBB? A kisebb, csak egy-egy falu részterületén megtervezett vízrendezési létesítményeket megvalósító beruházások is csak több pályázati forrás párhuzamos igénybevételével képzelhetők el. Rendkívül megnehezíti a beruházást az egyes források összehangolatlansága. A pályázatok elbírálásánál szinte általánosnak mondható, hogy többéves pályázat beadási sorozat után a kért összegnél csak lényegesen alacsonyabb támogatást nyújtanak - a pénzügyi lehetőségek szűkösségére tekintettel. Az önkormányzat — mely eleve csak a kritikus problémák megoldásával pályázott — kénytelen a műszaki megoldás színvonalát csökkenteni a csökkentett fedezet miatt. A végeredmény: a szükséges vízrendezési művek töredéke épül meg, gyakran a tervezettnél alacsonyabb színvonalon. A gyengébb, kevésbé esztétikus megoldás, a rövidebb élettartam előrevetíti, hogy a probléma pár éven-évtizeden belül ismét jelentkezni fog. Összességében el kellene dönteni, szükség van-e belterületi vízrendezésre. A Hegyközben koncentráltan jelentkező vízrendezési problémák ismeretében a válasz csak igen lehet. Akkor pedig erre a célra a jelenlegi pénzeszközök többszörösére lesz szükség. Velkeyné Stéfán Ildikó A VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK 2001. ÉVI 2. FÜZETÉNEK TARTALMA Szesztay Károly: A víz természeti egysége és társadalmi megosztottsága Reimann József: Az árvizek tetőzésének és tartósságának valószínűség-számítása Reimann J.-Fehér J.-Gáspár].: A mértékadó vízhozam hossz-szelvény meghatározása Takács Károly: Árpádkori csatornarendszerek Nagy L.-Tóth S.: Veszély, zóna és kockázati térképek Török Imre György: A Száraz-ér története Jolánkai G.-Bíró I: Gondolatok a vízminőségi célállapot meghatározásáról Kárpáti Árpád: Környezetbarát szennyvíztisztítás ritkán lakott térségben A VÍZÜGYI KÖZLEMÉNYEK 2001. ÉVI 3. FÜZETÉNEK TARTALMA Fleit E.-Bálint M.: A tiszai üledék és halak nehézfémtartalma a 2000. évi szennyezések után Pálfai Imre: A belvíz definíciói Nováky B.-Goda L.-Domokos M.-H. Bergman: Éghajlatváltozási hatások Nagy László: Természeti veszélyek és kockázatok Alzbeta Stancikova: A Duna szabályozása 13
