Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 5. szám

A VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE A fejlesztési koncepció-terv összefoglalója A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkárelhárítási Főosztálya elhatározta, a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése című ter­vező munka elkészítését, amelynek célja az, hogy megtalálja a töltések - mérték­adó előíráson túli - erősítésének és maga­sításának alternatív, illetve biztonsági tar­talékot jelentő fejlesztési lehetőségét a Tisza-völgyében. A koncepció-terv a Tisza-völgy árvízvé­delme fejlesztési lehetőségének feltárásá­val foglalkozik. Annak az országrésznek a súlyosbodó problémájával, ahol a Szé­chenyi által megfogalmazott cél teljesíté­sének alapfeltétele a vizeknek a fenntartható fejlődést kielégítő terv­szerű szabályozása. Az elmúlt évek árvizei a társadalmi érdeklődés és a politika központjába helyezték az ország árvízi biztonságának kérdését. A tapasztalatok kétirányú következtetésre vezetnek. Egyfelől a be­következett károk ellenére igazolódott, hogy a nemzetközi összeha­sonlításban is számottevő méretű és minőségű árvízvédelmi rend­szerünk meghatározó tényezője az ország biztonságpolitikájának. Másfelől ugyanakkor bizonyossá vált, hogy új szemlélettel kell foly­tatni az árvízvédelem további fejlesztésére vonatkozó tervező mun­kát. A megváltozott gazdasági és intézményi körülmények mellett új feltételek és irányzatok alakulnak a lakosság kielégítő élet- és va­gyonbiztonságának megteremtését illetően, valamint a vidékfejlesz­tési és a természetvédelmi politikában. Az ország területének több mint felére kiterjedő, és azon belül mintegy 16 ezer km2-es árterű tiszai vízrendszerben az árvízvédelem alapelvének és módozatának felülvizsgálatát elsősorban a terület­­használatok, illetve a környezethez fűződő társadalmi érdekek már jól felismerhető változása, valamint a vízjárás szélsőségesebbé válá­sára utaló jelek erősödése teszi időszerűvé. A közelmúlt árvízi ese­ményei erőteljesen rámutattak egyfelől a lakosság biztonság iránti igényének érdemi változására, a lakóhelyek védelmének kiemelt fontosságára, másfelől a védelem korlátáira és bizonytalanságaira. A magyar árvízvédelem rendelkezik hatályos fejlesztési politikával és stratégiával, amelyet kormányhatározatok rögzítenek. Ezek ki­mondják, hogy a védelmi létesítményekre vonatkozó előírásoknak megfelelő árvízi kiépítettség elérése az árvízi biztonság elemi feltétele. Egy-egy jelentősebb árvízi esemény mindig fontos indítékot szol­gáltatott az árvízvédelem fejlesztéséhez. így új fejlesztési elgondolá­sokra ösztönöznek az 1998-2001. évi árvizek is. Ennek a 28 hóna­pos időszaknak a négy rendkívüli árvize nyomatékosan vetette fel azt, hogy fel kell tárni és rendszerbe kell foglalni az ármentesítés-ár­­vízvédekezés új lehetőségeit. A társadalomban tudatossá kell tenni, hogy az árvíz nem rendkí­vüli természeti katasztrófa, hanem a folyók vízjárásának véletlensze­rűen ismétlődő természetes eseménye. Az árvizekhez vagy alkal­mazkodni kell, vagy pedig azok hatását kell célszerűen szabályozni. Az elkészült munka rendeltetése egy olyan fejlesztési irány kijelö­lése, amelynek megvalósítása során ötvöződnek az árvizek levezeté­sének, illetve visszatartásának elvei, és a tározási lehetőségek hasz­nosításával kialakul ezek alkalmazásának racionális arányossága. A döntés-előkészítést célzó programban előirányzott kutatási, tervezési és egyezte­tési munkák végső célja a Tisza-völgyi ár­­vízvédelem további fejlesztésére vonatko­zó javaslat kidolgozása. Megbízhatóan feltételezhető, hogy a változó természeti körülményekhez igazodó, valamint az újabb társadalmi igényeket és a gazdasági feltételeket optimálisan kielégítő fejlesz­tés többféle árvízvédelmi módszer ará­nyos ötvözetével valósítható meg. A védelem eszközrendszerének bővítése és javítása során el kell fogadnunk az egyenlő biztonság koncepciója helyett a differenciált kockázat elvét. Ez azt jelenti, hogy csak azt és olyan mértékben védjük, amit és amilyen mértékben a társadalmi-gazda­sági követelmények és törvények előírnak; amit nem, azt pedig a növekvő kockázat figyelembevételével kitesszük az elöntés veszélyé­nek. A kidolgozott műszaki koncepció a Tisza árvízvédelmi rendszeré­nek átfogó felülvizsgálatán és fejlesztési lehetőségeinek gondos elemzésén alapul. A javasolt fejlesztések célja a Tisza-völgyében az árvízvédelem olyan korszakos jelentőségű, a jelenkori igényeket ki­elégítő fejlesztésének megteremtése, amely támaszkodik Vásárhelyi Pál Tisza szabályozásának elveire és az eltelt százötven év tapaszta­lataira, valamint a Tisza-völgy tekintetében új megoldásokra, ame­lyek ilyen feltételek melletti megvalósítása hosszú távon képes meg­oldani a térség árvízvédelmi biztonságát. Elérendő célkitűzésként azt jelöltük meg, hogy a Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszinthez képest 1,0 m-rel magasabban le­vonuló árvíz szintjét legalább 1,0 m-rel csökkentsük, vagyis a mér­tékadó árvízszinteknél magasabb vízszintek kialakulását a Tiszán nagy biztonsággal ne engedjük meg. Feltérképeztük és leltárt készítettünk a lehetséges beavatkozások­ról, amelyek lehetnek: — hegyvidéki tározás a Tisza külföldi vízgyűjtőjén, — a nagyvízi vízszállítás növelése, — síkvidéki árvízi vésztározás, — az árvízvédelmi töltések további magasítása. Ezeket elemezve javaslatot dolgoztunk ki a szükséges beavatkozá­sokra, mérlegeltük azok lehetséges hatásait. Javaslatunkban a külön­böző műszaki megoldások változatainak kombinációját tekintjük a Tisza-völgyet védő árvízvédelmi rendszer optimális fejlesztési politiká­jának; a meglévő árvízvédelmi töltések további magasítását pedig - összehasonlító változatként — az optimális politika alternatívájának fogadtuk el. A Tisza völgyében elegendő tározótérfogat áll rendelkezésre ah­hoz, hogy síkvidéki árvízi vésztározással az árvízszintek hatékonyan csökkenthetők legyenek. Erre alapozva és ezt további beavatkozá­sokkal társítva olyan rendszer kialakítását javasoljuk, amely hazai be­avatkozásokkal: árvíz vésztározással, a nagyvízi vízszállító képesség ja­vításával és — egy kisebb szakaszon - a töltések -jelenlegi előírásokhoz viszonyított további 1,0 m-es megemelésével (vagy ennek alternatívá­jaként külföldi, hegyvidéki tározás-fejlesztéssel) oldja meg a Tisza völgy árvízvédelmét. Ezt tekintjük az optimális fejlesztési politikának. 4

Next

/
Thumbnails
Contents