Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 5. szám
A VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE A fejlesztési koncepció-terv összefoglalója A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkárelhárítási Főosztálya elhatározta, a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése című tervező munka elkészítését, amelynek célja az, hogy megtalálja a töltések - mértékadó előíráson túli - erősítésének és magasításának alternatív, illetve biztonsági tartalékot jelentő fejlesztési lehetőségét a Tisza-völgyében. A koncepció-terv a Tisza-völgy árvízvédelme fejlesztési lehetőségének feltárásával foglalkozik. Annak az országrésznek a súlyosbodó problémájával, ahol a Széchenyi által megfogalmazott cél teljesítésének alapfeltétele a vizeknek a fenntartható fejlődést kielégítő tervszerű szabályozása. Az elmúlt évek árvizei a társadalmi érdeklődés és a politika központjába helyezték az ország árvízi biztonságának kérdését. A tapasztalatok kétirányú következtetésre vezetnek. Egyfelől a bekövetkezett károk ellenére igazolódott, hogy a nemzetközi összehasonlításban is számottevő méretű és minőségű árvízvédelmi rendszerünk meghatározó tényezője az ország biztonságpolitikájának. Másfelől ugyanakkor bizonyossá vált, hogy új szemlélettel kell folytatni az árvízvédelem további fejlesztésére vonatkozó tervező munkát. A megváltozott gazdasági és intézményi körülmények mellett új feltételek és irányzatok alakulnak a lakosság kielégítő élet- és vagyonbiztonságának megteremtését illetően, valamint a vidékfejlesztési és a természetvédelmi politikában. Az ország területének több mint felére kiterjedő, és azon belül mintegy 16 ezer km2-es árterű tiszai vízrendszerben az árvízvédelem alapelvének és módozatának felülvizsgálatát elsősorban a területhasználatok, illetve a környezethez fűződő társadalmi érdekek már jól felismerhető változása, valamint a vízjárás szélsőségesebbé válására utaló jelek erősödése teszi időszerűvé. A közelmúlt árvízi eseményei erőteljesen rámutattak egyfelől a lakosság biztonság iránti igényének érdemi változására, a lakóhelyek védelmének kiemelt fontosságára, másfelől a védelem korlátáira és bizonytalanságaira. A magyar árvízvédelem rendelkezik hatályos fejlesztési politikával és stratégiával, amelyet kormányhatározatok rögzítenek. Ezek kimondják, hogy a védelmi létesítményekre vonatkozó előírásoknak megfelelő árvízi kiépítettség elérése az árvízi biztonság elemi feltétele. Egy-egy jelentősebb árvízi esemény mindig fontos indítékot szolgáltatott az árvízvédelem fejlesztéséhez. így új fejlesztési elgondolásokra ösztönöznek az 1998-2001. évi árvizek is. Ennek a 28 hónapos időszaknak a négy rendkívüli árvize nyomatékosan vetette fel azt, hogy fel kell tárni és rendszerbe kell foglalni az ármentesítés-árvízvédekezés új lehetőségeit. A társadalomban tudatossá kell tenni, hogy az árvíz nem rendkívüli természeti katasztrófa, hanem a folyók vízjárásának véletlenszerűen ismétlődő természetes eseménye. Az árvizekhez vagy alkalmazkodni kell, vagy pedig azok hatását kell célszerűen szabályozni. Az elkészült munka rendeltetése egy olyan fejlesztési irány kijelölése, amelynek megvalósítása során ötvöződnek az árvizek levezetésének, illetve visszatartásának elvei, és a tározási lehetőségek hasznosításával kialakul ezek alkalmazásának racionális arányossága. A döntés-előkészítést célzó programban előirányzott kutatási, tervezési és egyeztetési munkák végső célja a Tisza-völgyi árvízvédelem további fejlesztésére vonatkozó javaslat kidolgozása. Megbízhatóan feltételezhető, hogy a változó természeti körülményekhez igazodó, valamint az újabb társadalmi igényeket és a gazdasági feltételeket optimálisan kielégítő fejlesztés többféle árvízvédelmi módszer arányos ötvözetével valósítható meg. A védelem eszközrendszerének bővítése és javítása során el kell fogadnunk az egyenlő biztonság koncepciója helyett a differenciált kockázat elvét. Ez azt jelenti, hogy csak azt és olyan mértékben védjük, amit és amilyen mértékben a társadalmi-gazdasági követelmények és törvények előírnak; amit nem, azt pedig a növekvő kockázat figyelembevételével kitesszük az elöntés veszélyének. A kidolgozott műszaki koncepció a Tisza árvízvédelmi rendszerének átfogó felülvizsgálatán és fejlesztési lehetőségeinek gondos elemzésén alapul. A javasolt fejlesztések célja a Tisza-völgyében az árvízvédelem olyan korszakos jelentőségű, a jelenkori igényeket kielégítő fejlesztésének megteremtése, amely támaszkodik Vásárhelyi Pál Tisza szabályozásának elveire és az eltelt százötven év tapasztalataira, valamint a Tisza-völgy tekintetében új megoldásokra, amelyek ilyen feltételek melletti megvalósítása hosszú távon képes megoldani a térség árvízvédelmi biztonságát. Elérendő célkitűzésként azt jelöltük meg, hogy a Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszinthez képest 1,0 m-rel magasabban levonuló árvíz szintjét legalább 1,0 m-rel csökkentsük, vagyis a mértékadó árvízszinteknél magasabb vízszintek kialakulását a Tiszán nagy biztonsággal ne engedjük meg. Feltérképeztük és leltárt készítettünk a lehetséges beavatkozásokról, amelyek lehetnek: — hegyvidéki tározás a Tisza külföldi vízgyűjtőjén, — a nagyvízi vízszállítás növelése, — síkvidéki árvízi vésztározás, — az árvízvédelmi töltések további magasítása. Ezeket elemezve javaslatot dolgoztunk ki a szükséges beavatkozásokra, mérlegeltük azok lehetséges hatásait. Javaslatunkban a különböző műszaki megoldások változatainak kombinációját tekintjük a Tisza-völgyet védő árvízvédelmi rendszer optimális fejlesztési politikájának; a meglévő árvízvédelmi töltések további magasítását pedig - összehasonlító változatként — az optimális politika alternatívájának fogadtuk el. A Tisza völgyében elegendő tározótérfogat áll rendelkezésre ahhoz, hogy síkvidéki árvízi vésztározással az árvízszintek hatékonyan csökkenthetők legyenek. Erre alapozva és ezt további beavatkozásokkal társítva olyan rendszer kialakítását javasoljuk, amely hazai beavatkozásokkal: árvíz vésztározással, a nagyvízi vízszállító képesség javításával és — egy kisebb szakaszon - a töltések -jelenlegi előírásokhoz viszonyított további 1,0 m-es megemelésével (vagy ennek alternatívájaként külföldi, hegyvidéki tározás-fejlesztéssel) oldja meg a Tisza völgy árvízvédelmét. Ezt tekintjük az optimális fejlesztési politikának. 4
