Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 5. szám
Az előirányzott beavatkozások - mérnöki becsléssel meghatározott - költségigénye: 99 milliárd Ft. Amennyiben a külföldi tározás-fejlesztések úgy befolyásolhatók, hogy azok a Tiszabecs-Tivadar és a Vásárosnamény-Sajó torkolat közötti szakaszokon a hazai töltésemelés alternatíváját jelenthetik, úgy a költségigény 87 milliárd Ft. Erre is tekintettel a határszakaszokon a műszaki koncepciót a kapcsolódó külföldi fejlesztési tervekkel össze kell hangolni. Fontos szempont, hogy a fejlesztés mindhárom eleme egyidejűleg, összehangoltan valósuljon meg. A nagyvízi vízszállítás javítása a folyón csakis a hidraulikai törvényszerűségek figyelembe vételének megfelelő sorrendben, rendszer-szemlélettel valósítható meg és hatása csak a munkálatok jelentős előrehaladásával, a folyó mentén a hatások összegződésével jelentkezik. Az árvízi vésztározók kiépítési sorrendje nem ennyire kötött, egy-egy ilyen létesítmény megvalósításával a leginkább veszélyeztetett szakaszok árvízvédelmi problémái lényegesen javíthatók. Valamennyi javasolt létesítmény megvalósítása foga biztosítani a teljes vízrendszerre számított hatást. A koncepció műszaki célszerűségét a gazdaságossági vizsgálatok is alátámasztják. A koncepció-tervben előirányzott beavatkozások várható hatása a Tisza-völgy hazai területének egészére nem teljes körű, mivel az árvízvédelmi öblözetek területének mintegy 70%-át és az itt élő lakosságnak ugyancsak 70 %-át érinti; kiterjed a védvonalak több mint felére, a veszélyeztetett települések háromnegyedére, kevesebb mint felére csökkentve a Tisza-völgyben az árvízi kockázatot. A mellékfolyók vízgyűjtőjét érintő egyes árvízvédelmi öblözetek árvízi biztonságának fokozását további tervező munkával kell megalapozni. Az elkészült koncepció-terv a fejlesztési cél kidolgozását jelentette. Erre alapozva megindítható a program szakmai, politikai, társadalmi egyeztetése. A fejlesztési program részletes kibontását a tervező munka további szakaszaiban kell elvégezni. A Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének részletes kidolgozása során a Tisza völgyében lényeges szerepet kell szánni a "nem szerkezeti” árvízvédelmi módszerek fejlesztésének is, különös tekintettel a vízrajzi észlelések és adatgyűjtés, valamint az árvízi riasztás és előrejelzés fejlesztésére. Az egyes fejlesztési megoldásoknak, az optimális politikának a hidrológiai-hidraulikai rendszerre gyakorolt hatását a koncepcióterv készítésének további szakaszában részletes hidraulikai modellel, áramlástani vizsgálatokkal ellenőrizni kell. Az árvízvédelem tervezése és szervezése az évszázadok során kialakult rendben a vízügyi ágazat kötelezettsége. Fölismertük, hogy feladatainkat a korábbi, erőteljesen műszaki szemlélettől eltérően - Széchenyi szellemét idézve - komplex módon, az integrált vízgazdálkodás elveinek megfelelően kell ellátnunk. A koncepció-terv ebben az irányban tett kezdeményező lépést. A Tisza-völgy árvízvédelmének fejlesztésére olyan többelemű megoldást fogalmaz meg, amely közvetlenül kapcsolódik mind a területhasználatokhoz, mind pedig a tájfejlesztéshez és a természetvédelemhez. A fejlesztés súlypontjába helyezi a lakosság biztonságát és az élettér, a környezet vízháztartásának természetközeli szabályozását. A koncepció-terv munkaközi anyagát a KöViM széles körű szakmai-társadalmi vitára bocsátja. Napirendre kerül a téma - többek között — a Magyar Tudományos Akadémia tudományos bizottságainak ülésén, a Magyar Hidrológiai Társaság szakmai konferenciáján és fórumán, természet- és környezetvédelmi egyesületek fórumain, parlamenti bizottságok ülésein, a területi vízgazdálkodási tanácsok testületéi előtt. A megfogalmazott javaslat sorsát az érdekeltek együttműködése határozza meg. Együttműködés nemcsak a végrehajtásban, hanem már a terv pontosításában is. P RO MEGALAKULT A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG KOMMUNIKÁCIÓS ÉS PR SZAKOSZTÁLYA Több mint egy évtizede, hogy új típusú kommunikáció kezdődött a vízgazdálkodás területén tevékenykedők körében, nem csak a piacorientált cégeknél, hanem a szolgáltató vállalatoknál és a hatósági-védelmi feladatokat ellátó vízügyi intézményeknél is. A kommunikációs és PR tevékenység az elmúlt időszakban egyre nagyobb szerephez jutott a vízügyi-vízgazdálkodási tevékenység megismertetésében és társadalmi elfogadtatásában és napjainkra már jelentős hagyományokkal bír, fontos gyakorlati tapasztalatokat halmozott föl. A kommunikációs és PR munkát végző intézményi munkatársak szakmai szerveződése már évekkel ezelőtt megkezdődött. A tapasztalatcsere, az együttműködés fórumainak megteremtésébe a Magyar Hidrológiai Társaság, mint a vízgazdálkodás és a rokon szakterületek legjelentősebb, nagy hagyományú szakmai-tudományos civil szervezete is bekapcsolódott. A 2000. évi Országos Vándorgyűlésen, Veszprémben nagy sikerű szekcióülést szenteltek e témának. Napjaink aktuális vízgazdálkodási problémái, többek között az EU csatlakozás feladatai, a viziközmű terület dinamikus fejlesztése, a Tisza-völgy árvízvédelmi fejlesztéseinek új szemléletű megközelítése jelentős kommunikációs és PR feladatot jelentenek. Erre is figyelemmel fontos, hogy a Magyar Hidrológiai Társaságon belül is megteremtődjenek az e speciális területen tevékenykedők szakmai együttműködési fórumát és formáját. 2001. szeptember 26-án került sor a Magyar Hidrológiai Társaság Kommunikációs és PR Szakosztályának alakuló ülésére. Az ülésen a Társaság 25 tagja kinyilvánította szándékát, hogy megalapítja az új szakosztályt. Az új szakosztály vezetésére a tagok két társelnököt választottak Kertészné Komlóssy Anikó és Kiss Miklós személyében. Az új szakosztály várja a tevékenysége iránt érdeklődő MHT tagokat! 5
