Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám
A VÉGZETT MUNKA ELISMERÉSE ISMERETEK EURÓPÁRÓL Munkásságát kitüntetésekkel is gazdagon elismerték. Háromszor kapta meg az akkori idők legmagasabb kormánykitüntetését, a Munka Érdemrend arany fokozatát. Megkapta az Eötvös Lóránd díjat, nyugállományba vonulása után pedig a Vásárhelyi Pál díjat és a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztje kitüntetést. A Magyar Hidrológiai Társaságnak több kitüntetés mellett Tiszteleti Tagja volt. A LOKÁLPATRIÓTA Életében külön fejezetet jelentett — és sokoldalúságát bizonyítja Székesfehérvár város értékeinek védésében és szépítésében végzett munkássága. Alapító tagja, majd hosszú ideig elnöke volt a „Városszépítő- és Védő Egyesületnek”. Az ő kezdeményezésére indult el a 80-as évek közepén Székesfehérvár régi városrészeinek megóvása és rehabilitációja. A régi öntöttvas világító oszlopok és egyéb közterületi kiegészítők helyreállítása, temetők rendbetétele. Bár 1983. július 1-én nyugállományba vonult, szeretett szakmájától ne tudott elszakadni. A Vízépítőipari Tröszt Felügyelő Bizottságának elnöke lett, tagja volt az Országos Vízgazdálkodási Keretterv Szerkesztő Bizottságának, társszerzője volt a „Vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai” című munkának és még a 90-es évek elején is több vízgazdálkodással kapcsolatos tanulmány szerkesztésében és lektorálásában vett részt. Mindezek mellett a Magyar Hidrológiai Társaságban két cikluson keresztül alelnökként tevékenykedett. Az igazgatósággal nyugdíjas évei során is szoros kapcsolatot tartott. Amíg tehette bejárt a hivatalba, érdeklődött az igazgatóság munkája, a szolgálat országos gondjai iránt. Segítette a Magyar Hidrológiai Társaság területi szervezetének munkáját. Nyugdíjas éveit különböző betegségek nehezítették, ezeket azonban nagy önuralommal és türelemmel viselte. Karászi Kálmán halálával nagy veszteség érte a magyar vízgazdálkodást. Egy magasan képzett, kiváló vízügyi mérnökkel és egy nagyszerű vezetővel megint kevesebben lettünk. Olyan ember költözött át az égi vadászmezőkre, aki egész életével bizonyította, hogy teljes életet csak szorgalommal, odaadással és becsülettel, tisztességgel lehet teljesíteni. Vezetői környezetében vízügyi mérnök generációk nevelődtek, akik ma is példaképüknek tekintik őt és — sokakkal együtt — őrzik emlékét. Szabó Mátyás EURÓPAI ABC (2) Európa megállapodások (Europe agrements) Ezt a nevet adták az 1991 óta az EU és Közép-Kelet-Európa országai között megkötött társulási megállapodásoknak. A cél lehetővé tenni számukra, hogy teljes mértékben részt vehessenek az európai integrációs folyamat politikai, gazdasági és kereskedelmi feltételrendszerének alakulásában. A megállapodásokban szerepelnek az ipari termékekre vonatkozó szabadkereskedelmi övezet tíz éven belül történő létrehozására irányuló tervek, azonban az EU más partnereinél gyorsabban halad a saját iparának védelmére kialakított kereskedelmi korlátozások lebontásában. Az első Európa megállapodásokat Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehszlovákiával írták alá 1991 decemberében. A Lengyelországgal és Magyarországgal kötött megállapodások 1994. február 1-jén léptek hatályba, ezeket egy év múlva követték a Bulgáriával, Romániával, a Cseh Köztársasággal és Szlovákiával kötött megállapodások. 1995. június 12-én Észtországgal és Litvániával, míg Szlovéniával 1996. június 10-én írtak alá megállapodásokat. Európai Atomenergia Közösség (Euratom) Az Euratomot 1958. január 1-jén, az EGK-val egyidőben alapították meg. Célja atomenergiai kutatást és fejlesztést végezni, a nukleáris tüzelőanyagok közös piacát kialakítani, a nukleáris iparágat felügyelni úgy, hogy ez az egészségvédelem és a visszaélések megelőzése jegyében történjék. 1967 óta az Európai Atomenergia Közösség, az Európai Szén- és Acél Közösség és az EGK intézményeit összeolvasztották. Európai Beruházási Alap (European Investment Fund) Az egyre romló gazdasági helyzet és növekvő munkanélküliség láttán az Európai Tanács 1992-ben úgy döntött, hogy beindít egy növekedési és foglalkoztatási kezdeményezést. A Bizottság vezetésével 1994 júniusában hozták létre az Európai Beruházási Alapot. Az Alap 2 milliárd ECU összegű tőkéjével elősegíti a tagállamokban a gazdasági talpra állást, a transzeurópai infrastrukturális fejlesztések finanszírozása és a kis- és középvállalkozások hitelgaranciával való támogatása útján. Európai Fejlesztési Alap (European Development Fund-EDF) Az 1957-ben a Közösség és a tagállamok által létrehozott EDF az ACP országok gazdasági és szociális fejlődését elősegítő intézkedéseket finanszírozta. Az e területekre vonatkozó beruházási konstrukciókon kívül technikai együttműködési projekteket, az exportmarketinget és értékesítéseket előmozdító konstrukciókat, valamint különleges esetekben sürgős segélyeket finanszíroz. Az EDF forrásait részben a Stabex rendszer szerint bizonyos termékek exportbevételeinek stabilizálásának szentelik. Mindegyik alap öt év időtartamra szól. Az 1990-95 közötti időszakra szóló hetedik alap összege 10,7 milliárd ECU. Európai jelképek (European symbols) A jelképek használata az egyik módszer arra, hogy az emberek egy olyan összetett politikai szerződéssel azonosulni tudjanak, mint Európa és az Európai Unió. 1986 óta az Európai Közösségek az Európa Tanács által elfogadott zászlót használják, amely kék hátterén 12 arany csillagból álló kört ábrázol. A csillagok száma egyébiránt nem a tagállamok számára utal, hanem a teljességet, a tökélyt jelképezi. Ismét csak az Európa Tanács nyomán, az EU Beethoven Kilencedik szimfóniából az „Örömódát” használja himnuszaként. Az EU által használt más jelképek az európai díjak, a belső határokon vámpecsétek helyett használt európai jel, az európai útlevél, az egységes vezetői engedély és a május 9-re eső Európa-nap. Eurocontrol Az Európai Légiközlekedés-biztonsági Szervezetet (European Organization for the Safety of Air Navigation) 1960-ban a Légiközlekedés-biztonsági Együttműködés Nemzetközi Egyezménye hozta létre Brüsszelben. Tagjai között nemcsak az EU országai, hanem Ciprus, Magyarország, Málta, Norvégia, Svájc és Törökország is szerepel. Az Eurocontrol irányítja és felügyeli a polgári és honvédelmi légi forgalmat 2500 láb feletti magasságban és a nemzeti légtéren kívül. Dr. Szlávik Lajos 5
