Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 3. szám
A MAGYAR VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETÉNEK ÉVFORDULÓI 2001-BEN II. RÉSZ 1751. augusztus 27. A Mária Terézia által szentesített dekrétum 14. cikkelye („Az országban a közönségre káros malmok megszüntetéséről”) rendelkezett a hajózást akadályozó, valamint az egyes vidékek elmocsarasodását okozó malmok, ill. malomgátak lebontásáról. Az említett törvény mindezek mellett a folyók tisztogatását is a vármegyei hatóságok feladatává tette. A dekrétum 20. cikkelye pedig a Vág korábbi, védelmi célú elterelésének megszüntetését engedélyezte a vízi munkából kárt szenvedettek részére. (1. kép) 1776. július 6. Krieger Sámuel korábban elkészített Sió, Kapos és Balaton-vidék vízrajzi térképe mellé - e napi dátummal - egy latin nyelvű szabályozási tervet is megfogalmazott 26 oldal terjedelemben, amelyet átadott a báró Sigray Károly királyi biztos vezetése alatt működő vízszabályozási bizottságnak. A Tihanyban ülésező bizottság, amelynek tagja volt az udvari kamara által nem sokkal később hajózási igazgatóvá kinevezett Joseph Walcher is, e terv alapján határozta el a Balaton vízszintjének csökkentését. 1776. november Heves és Külső-Szolnok vármegye - a rendkívüli tiszai árvízre tekintettel - határozatot hozott a Mirhó-gát lerombolására, amelylyel a hatalmas víztömeget a Mirhó korábbi árterére vezették rá. Az első hetekben senki nem tiltakozott az eljárás ellen, de a következő év februárjában Karcag és Kisújszállás panasszal élt, s a gát újbóli megépítését követelték. 1851. március 7. Ezen a napon született Budán Hoszpotzky Alajos mérnök, 1887-től a vízrajzi szolgálat helyettes vezetője, az aldunai Vaskapu-szabályozás egyik irányítója, a Duna-Tisza-csatorna és a csepeli vámmentes kikötő koncepciójának egyik kidolgozója, a Kereskedelemügyi Minisztérium folyam- és tengerhajózási osztályának vezetője, 1914- 1917. között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Budapesten hunyt el 1917. április 11-én. 1851. szeptember 4. Ezen a napon született Budán Klimm Mihály vízimérnök, egyetemi tanár. Oklevelének megszerzése után német állami szolgálatba lépve az Elba és a Rajna szabályozásának szakértője, majd 1879-ben a budapesti műegyetem meghívottjaként, az akkor létesített vízépítési tanszék első vezetője, a rendszeres vízmérési gyakorlatok bevezetője és a nagymarosi műegyetemi vízmérő állomás kiépítője, valamint a legfelsőbb állami vízépítési szakmai testület, a vízügyi műszaki nagytanács tagja. Budapesten hunyt el 1897. január 25-én. 1851. október 31. Ezen a napon született Désen Ilosvay Lajos vegyész, műegyetemi tanár. Önálló tanulmányt írt a budapesti ásványvizekről és fürdőkről. Külön kötetben jelentette meg a „Balaton vizének chemiai viszonyai” című művét. 17 éven át elnöke volt az Országos Közegészségügyi Egyesületnek. Budapesten hunyt el 1936. szeptember 30-án. 1851. december 28. Ezen a napon született Szöllőskén Gonda Béla, mérnök, műegyetemi tanár, vízügyi szakíró, technikatörténész, a mezőgazdasági vízgazdálkodás úttörője (2. kép). 1877-ben megalapította, s egészen 1902- ig szerkesztette a „Gazdasági Mérnök” c. gazdasági-műszaki szaklapot, amely egy időben a Tiszavölgyi Társulat hivatalos orgánuma is volt. Mint a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium vezető munkatársa, jelentős érdemeket szerzett a Vaskapu szabályozásánál. 1897-ben megindította a „Magyar Hajózás” c. folyóiratot. A magyar tengerkutatás megszervezője, a Magyar Adria Egyesület és folyóiratának alapítója volt. Kimagasló szerepe volt a hazai vízitársulatok mozgalmának népszerűsítésében, s a hazai mérnöktársadalom gazdasági gondolkodásának formálásában. Nevéhez fűződik Vásárhelyi Pál szakmai pályafutásának feltárása. Budapesten hunyt el 1933. augusztus 7-én. 1876. május 6. Ezen a napon született Kolozsváron Finály István mérnök. Német- és franciaországi tanulmányutak után mint magánmérnök számos vízmüvet és vízerőművet tervezett. 1915-ben jelent meg „A hegyvidéki vízierők gazdaságos kiépítéséről” szóló tanulmánya. Kiváló műtárgyépítő volt, szakmai tudását a műegyetem is hasznosította. Hidrotechnikai egyetemi jegyzete 1926-ban jelent meg. Szakirodalmi munkásságában elsősorban a műtárgyépítés és az energiagazdálkodás kérdéseivel foglalkozott. Budapesten hunyt el 1947. február 13-án. 1876. május 26. Báró Simonyi Lajos földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz, hogy a kultúrmérnöki szervezet megalakítása előtt felmérést végezzenek a gazdaközönség körében a felmerülő talajjavítási igényekről. 1876. június 25. A dunai árvíz hatására, Ordódy Pál (a későbbi közmunka- és közlekedésügyi miniszter) elnökletével, 586 km2-nyi érdekeltségi területen megalakult az Alsó-csallóközi Ármentesítő Társulat, a Dunavölgy egyik legnagyobb és legeredményesebb vízszabályozó 1. kép Régi malomépület a tapolcai tó mentén 2. kép Gonda Béla fényképe 1905-ből 14
