Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 3. szám
3. kép Képessy József (1818-1876) társulata. (Neve utóbb Alsó-Csallóközi és Csilizközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulatra változott.) 1876. október 25. Ezen a napon hunyt el Temesváron Képessy József (3. kép). 1842-ben kapott mérnöki oklevelet, majd Bécsben tanult. 1847-ben a Tisza szabályozás VI. folyamosztályának vezetője volt. 1866-tól a Bánságban a Temes és Bega szabályozását irányította. (Orosházán született 1818. február 25-én.) 1876. ősze A Felső-Duna gázlós helyein 168 uszály volt kénytelen a „kisvizet állni” és várni, amíg valamely árhullám átsegíti a sekély helyeken. Egy évvel később 440 külön uszályra volt szükség, hogy a fennakadt 780 uszály rakományának egy részét átvegye és a hajóforgalmat fenntartsa. 1876. október 30. Gróf Andrássy Gyula miniszterelnökhöz címzett jelentés formájában, Pesten angol és magyar nyelven megjelent Révy Gyula „A Duna Budapesten” című munkája, amelyben a nemzetközi hírű szerző kifejtette nézeteit a majdani Duna-szabályozásnál alkalmazott szempontokra vonatkozóan azért, hogy az árvizek a jövőben ne veszélyeztethessék a fővárost. 1901. július 30. Ezen a napon hunyt el Budapesten Bertalan Lajos vízmérnök, az Országos Vízépítészeti Igazgatóság tiszai osztályának vezetője (4. kép). Mérnöki oklevelét a bécsi Polytechnikumon szerezte 1858-ban. 1881-ig mint megyei mérnök, majd mint ármentesítő társulati főmérnök munkálkodott a Tisza-völgyében. Állami szolgálatba lépve kezdetben a tokaji folyammérnöki hivatal vezetője volt, majd soron kívüli előléptetéssel 1883-ban a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban foglalkozott a nagy hazai folyók szabályozási munkáival. 1890-ben nevezték ki a vízügyi szolgálat tiszai osztályának főmérnökévé, s így lett a Tiszaszabályozás befejező munkálatainak legfőbb irányítója. (Beremenden született 1838. június 30-án.) 1901. július 31. Ezen a napon született Budapesten Papp Ferenc geológus, műegyetemi tanár (5- kép). 1924-től haláláig egyetemi oktató, végül tanszékvezető. A mérnöki geológián kívül fő munkaterülete volt a hidrogeológia, ezen belül a főváros és környékének gyógyforrásai, valamint a karszt- 5. kép Papp Ferenc hidrológia. Nevéhez fűződik a (1901-1969) Jósvafői Karszt- és Barlangkutató Ál4. kép Bertalan Lajos (1838-1901) lomás megszervezése, irányítása stb. 1956-1961 között a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke volt. (Budapesten hunyt el 1969. január 8-án.) 6. kép Halaváts Gyula egyik legfontosabb művének címlapja 1896-ból 1926. július 28. Ezen a napon hunyt el Budapesten Halaváts Gyula bányamérnök, geológus, hidrogeológus. Az artézi kutak adatai alapján először vázolta fel a fiatalkori üledékek ősföldrajzi elterjedését a Kárpát-medencében. A vízpazarlás és a kutak kivitelezési hibáinak megszüntetésére, valamint az artézi kutak számának csökkentésére és a vízvezeték kiépítésére tett javaslatai a helyes vízgazdálkodási szemlélet első megnyilvánulásai voltak. Ő volt az első artézi kútkataszter elkészítője (1896). (Zsenán született 1853. július 7-én.) (6. kép). 1976. május 18. Ezen a napon hunyt el Budapesten Bauer Jenő balneológus. Az 1930-as évek közepétől a budapesti gyógyfürdők ügyeivel foglalkozott, s részt vett az Üdülőhelyi és Gyógyhelyi Bizottság munkájában. 1950-től a budapesti műegyetem Ásvány- és Földtani tanszékén dolgozott, s közel száz cikkében és tanulmányában foglalkozott a hazai gyógyfürdők mellett a finn rendszerű szauna fürdők magyarországi meghonosításával. (Budapesten születet 1912. január 24-én.) 7. kép A milléri szivattyútelep 1976. május 24. A Szolnok melletti ipari műemlékké nyilvánított Milléri Belvízszivattyú-telepen ünnepélyesen megnyitották a Közép Tisza vidék vízgazdálkodásának történetét bemutató állandó kiállítást. Az egykori, 15
