Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 3. szám
A 2001. EVI ÁRVÍZ A FELSO-TISZAN Az MTA-MHT szakmai konferencia ajánlásai Nyíregyháza 2001. április 19. A Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága, valamint Hidrológiai Tudományos Bizottsága, mint a vízzel, így az árvízvédelemmel is foglalkozó tudományos testületek és a Magyar Hidrológiai Társaság, mint szakmai-tudományos civil szervezet szakmai konferenciát és fórumot rendeztek annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a 2001 márciusi felső-tiszai árvíz kialakulásának, lefolyásának tudományos igényű elemzéséhez, a védekezés tapasztalatainak összefoglalásához és bemutatásához, a fejlesztési teendők meghatározásához. A rendezvény résztvevői együttérzésüket fejezték ki azok iránt, akiket az árvízkatasztrófa következményei érintettek, akiknek elpusztult, kárt szenvedett lakóházuk, vagyonuk, akiknek az árvíz megzavarta békés, nyugodt életét. Tisztelegtek továbbá azok előtt, akik az árvízvédekezési, mentési, kiürítési munkákban helytálltak, akik szervezik és végrehajtják az újjáépítés nehéz feladatát. A rendezvényen elhangzott előadások és a fórum tapasztalatai, megállapításai alapján az MTA tudományos bizottságai és a Magyar Hidrológiai Társaság a következő ajánlásokat fogalmazták meg az állami szervek és a települési önkormányzatok részére a térségi és az országos árvízvédelmi fejlesztési feladatokkal kapcsolatban. 1. ) Javasoljuk elvégezni az árvízvédekezésben közreműködő állami és önkormányzati szervek együttműködési tapasztalatainak átfogó elemzését, kiértékelését, a szükséges fejlesztési teendők meghatározását. Javasoljuk a veszélyhelyzetben végrehajtandó kitelepítések jogi hátterének fejlesztését. 2. ) Véleményünk szerint minden szinten javítani kell az ország árvízi veszélyeztetettségével kapcsolatos tájékoztatási tevékenységet, fejleszteni a lakosság, a társadalom árvíz-tudatát. Javasoljuk, hogy az állami és önkormányzati szervek erre fokozott gondot fordítsanak, egyidejűleg hozzá kívánunk járulni az árvizekkel kapcsolatos kommunikációs feladatok teljesítéséhez. 3. ) Árvízvédelmi helyzetünk kulcskérdése a vízgyűjtőn felül fekvő országokkal a nemzetközi vízügyi együttműködés javítása. Javasoljuk, hogy ebben az illetékesek a jövőben építsenek az EU-csatlakozás nyújtotta lehetőségekre, az Európai Unió új vízgazdálkodási irányelveire, amelyek előtérbe helyezik az országhatárokon átnyúló, a vízgyűjtő területek egészére kiterjedő együttműködéseket, az integrált vízgazdálkodás megvalósítását. 4. ) Javasoljuk, hogy az illetékes állami szervek gyorsítsák fel az árvízvédelmi rendszer folyamatban lévő fejlesztését az érvényes mértékadó szintekre és terhelésekre, figyelemmel az ártéri öblözetek differenciált biztonsági igényeire. A fejlesztések során a nagy értékű, sűrűn lakott árvízvédelmi öblözetek élvezzenek elsőbbséget és kapjanak kiemelt védelmet. 5. ) Örömmel nyugtázzuk, hogy folyik a tervező munka Vásárhelyi-féle árvízvédelmi megoldások továbbfejlesztésére. Javasoljuk, hogy ennek keretében a) folytatódjanak az árvízszint-emelkedések okainak, a meteorológiai és hidrológiai tényezők alakulásának, a területhasználatokban bekövetkezett változásoknak és egyéb körülményeknek a feltárására irányuló vizsgálatok. Szükséges, hogy ezeket az elemzéseket a román, ukrán és szlovák partnerek bevonásával, a vízgyűjtő egészére végezzék el. b) az árvízi öblözetek lokalizációs terveinek megkezdett átdolgozását a 2001. évi felső-tiszai árvízvédekezési és lokalizálási tapasztalatok alapján folytassák; a beregi árvízvédelmi öblözet lokalizációs terve a magyar és ukrán területre a két ország szakértőinek közös munkájaként, mintatervként készüljön el. c) az árvízvédelem fejlesztési lehetőségeinek feltárása során valamennyi árvíz-mentesítési és kárcsökkentési módszert vizsgáljanak meg, törekedve a különböző eljárásokat optimálisan ötvöző, rugalmas műszaki megoldásokra. Az ország árvízvédelmi biztonságának javítása érdekében szükséges, hogy a tudomány is hozzájáruljon a megelőzés és az árvízvédekezés módszereinek és eszközeinek fejlesztéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Hidrológiai Társaság a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy ebben alkotó módon közreműködjenek. Budapest, 2001. április 25. Dr. Bakonyi Péter az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottság elnöke Dr. Alföldi László az MTA Hidrológiai Tudományos Bizottság elnöke Dr. Starosolszky Ödön a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke 13 (Fotó: Horváth Emil)
