Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 2. szám

tonságpolitika végrehajtása, beleértve egy közös védelmi politika esetleges kialakítását. Harmadikként, előírja a tagállamok állampolgárai jog- és érdekvédelmének — az Uniós állampol­gárság bevezetésével történő - megerő­sítését. És végül, a tagállamok célként tűzik ki a szoros együttműködés kiala­kítását a bel- és igazságügyek területén. A szubszidiaritás alapelvének célja an­nak megakadályozása, hogy az EK „túl nagy” befolyást szerezzen. Ezen alapelv­re tekintettel azokon a területeken, amelyek nem esnek a Közösség kizáró­lagos hatáskörébe, a Közösség csak ak­kor és annyiban kell, hogy intézkedése­ket hozzon, amikor és amennyiben a szándékolt intézkedés céljai kellő mó­don és mértékben a tagállamok által el nem érhetők, ennek következtében — a szándékolt terjedelmére vagy hatásaira figyelemmel - e célok a Közösség által jobban megvalósíthatóak. EURÓPAI ABC (1) Áruk szabad mozgása (free movement of goods) Egyike a közös piac működéséhez elen­gedhetetlen négy alapszabadságnak. Ah­hoz, hogy az áruk az EU határain át sza­badon mozoghassanak, összehangolt vámokra és adókra, egységes egészség-, fogyasztó- és környezetvédelmi szabá­lyokra, valamint a kereskedelem előtt álló akadályok eltávolítására van szük­ség. Az egységes piac kiteljesítésével az áruk szabad mozgása nagyjából megva­lósult. Bizonyos kivételek vagy átmeneti rendelkezések azonban még mindig vo­natkoznak egyes területekre. 1993 óta a még szükséges ellenőrzéseket már nem a határokon, hanem a cégek saját helyi­ségeiben tartják. CEN/Cenelec A CEN (Comité européen de normali­sation — Európai Szabványügyi Bizott­ság) és a Cenelec (Comité européen de normalisation électrotechnique - Euró­pai Elektrotechnikai Szabványügyi Bi­zottság) a szabványokért felelős európai testületek. A két brüsszeli székhelyű szervezet együttes európai szabványügyi szervezetként működik, és átfogja az EU és az EFTA nemzeti szabványügyi intézményeit is. Az EU-ban a Bizottság és a Tanács határozza meg a termékek követelményeinek profilját (pl. egész­ségügyi és biztonsági előírások közös szabályait, minimális fogyasztóvédelmi szabványokat), amelyeket az európai szabványügyi bizottságok aztán hivata­los szabványként bocsátanak ki. Az európai szabványok felváltják a nemze­tieket, így növelik a termékszabályozá­sok egységességét. Az EU hivatalos nyelvei A Tanács egyhangúlag megszavazott Rendelete értelmében az EU-nak jelen­leg 11, egyenlő jogállású hivatalos nyel­ve van: dán, holland, angol, finn, fran­cia, német, görög, olasz, portugál, spa­nyol és svéd. A tagországok egyike sem hajlandó feladni saját nyelvének hasz­nálatát, mivel ez egy erősen jelképes fontosságú kérdés. Minden hivatalos EU-aktust lefordítanak az összes hivata­los nyelvre. Az EU összes munkatársá­nak több, mint egyötöde a nyelvi rész­legben dolgozik. Miniszteri szint alatt az angol, a francia és — növekvő mérték­ben — a német a munkanyelv. Az Euró­pai Bíróság Luxemburgban csak francia nyelven dolgozik. Eureka (European Research Coordination Agency — Európai Kutatás Koordináló Szervezet) Az 1985-ben indították be az Eureka európai kutatási kezdeményezést, amelynek célja a szorosabb ipari, tech­nológiai és tudományos együttműködés útján javítani Európa versenyképességét a kulcsfontosságú területeken. Az Eureka az Európai Bizottság, a 15 EU tagállam és hét más ország bevonásával működik. A vállalt (összesen mintegy 700) projekt mindegyike tisztán civil és azokat a részt vevő országok kormányai, a tudományos közösség és az ágazat választja ki. A projektek magánkezde­ményezés formájában szerveződnek és a költség maximum 50%-a erejéig része­sülhetnek támogatásban. Dr. Szlávik Lajos „JEGBEZART VESZEDELEM" A Tárná árvízvédelmi fejlesztése Zaránk térségében Befejeződött a Tarna-balparti töltésszakasz 2,8 kilométer hosszúságú rekonstrukciója Mi történt két évvel ezelőtt ? „Ügy gondolom, nemcsak a mi, hanem az itt élő lakosság emlékezetében is elevenen élnek még a két esztendővel ezelőtti februári időjárási viszonyok, — amelyek több ked­vezőtlen körülmény egybeesése folytán — rendkívüli helyzet kialakulásához vezettek”— kezdte köszöntőjét dr. Pados Imre az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatója a 2001. február 27-én megtartott átadási ünnepségen, majd így folytatta: „Sós Tamás úr — egy közös helyzetértékelés során a kialakult helyzetet a miskolci rádióban - nagyon találóan „jégbezárt veszedelem”-nek nevezte. Nem lehetett látni ugyanis, hogy a 14

Next

/
Thumbnails
Contents