Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám
BELVÍZ A DUNÁNTÚLON Az elmúlt évek csapadékos időjárásainak következményeiről (főleg az Alföldön kialakult belvizek kártételeiről) tájékoztatott a rádió, a televízió, szinte valamennyi újság és szakmai lap. Az Alföldön bekövetkezett belvízkárok mellett azonban a Dunántúlon — közelebbről: Tolna megyében — is több helyen (Kapós-völgy, Sió-Sárvíz környéke, Szekszárd-bátai öblözet) is kialakultak kritikus helyzetek (ha nem is az Alföldön tapasztalt nagyságrendben) megnehezítve — több helyen lehetedenné téve — az ott élők mindennapi életét. A SzekszArd-bAtai öblözet Az érintett területek közül vízgazdálkodási szempontból egyik kiemelkedő terület a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén található Szekszárd-bátai öblözet, melynek kialakulása a XIX. század második felében kezdődött és átalakítása a mai napig tart. Báta II. sz. szivattyútelep az előtérben feltorlódott uszadékkal Az 1885-95. Között bekövetkezett súlyos belvíz-károk hatására a térségben nagyszabású munkák kezdődtek. A vízelvezető csatornák nyomvonalaként a régi holt medrek egy részét használták. A belvizek rendezését kiegészítették a külvizek rendezésével. Az így kialakított rendszerek azonban a kis esések miatt nem működtek kielégítően. A helyzet javítása érdekében a területet megosztották és a Szekszárd-bátai főcsatornába Sárpilis térségében tűsgátat építettek azért, hogy a Szekszárd felől érkező vizeket Decs-Lankóc felé tereljék és ezzel az öblözet északi részét gyorsabban vízteleníthessék. Erre szükség is volt, mivel a belvíz-öblözet teljes vízgyűjtő területéből (415 km2) 250 km2 165 km2 belvizes, míg 165 km2 külső vízgyűjtő terület, s ez utóbbi lényegesen megnöveli a belvizes részen megjelenő vízmennyiséget. A külső vízgyűjtő terület dombvidéki jellegéből adódóan az oda hulló csapadék a síkvidéki vízfolyásokat sok esetben lökésszerűen terheli, a dombvidéki hordalék pedig a vízfolyások síkvidéki szakaszain rakódik le. Ez utóbbi miatt az érintett vízfolyások iszap eltávolítási igénye az átlagosnál nagyobb.Az öblözet vízelvezetési rendszere két részre osztható. Az egyik a Szekszárd-bátai öblözet, a másik a Kis-Duna csatorna a Dárfoki csatornával. A BELVÍZI HELYZET ELŐZMÉNYEI A térségben kedvező adottságú földterületek találhatók. A síkvidéki területeken a szántóföldi növénytermelés a jellemző, a külső területeken a szőlőtermelés a meghatározó. A nyolcvanas években — a térségi melioráció keretében — a terület egy részén alagcsövezési rendszert építettek ki, melyek A bátai szivattyútelepen elhelyezett mobil szivattyúk 4
