Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám
MILLENNIUMI ZÁSZLÓ ÉS DUZZASZTÓ ÁTADÁS NICKEN Ezeréves államiságunk alkalmából a kormány által adományozott millenniumi zászlót 2000. augusztus 19-én dr. Hajós Béla a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára adta át Nick községnek. Nicki műgát építés alatt A Rábai Szakaszmérnökség egykori vezetője meghatottsággal beszélt a Rába folyó és Nick község kapcsolatáról. "Minden alkalommal közösen döntöttünk a községet és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot érintő kérdésekben "Annál is inkább mert a falu határában található a Nicki Duzzasztómű ami meghatározó vízügyi létesítmény a térség vízgazdálkodásában - emlékezett vissza a helyettes államtitkár. A zászlóátadást követően a helyettes államtitkár és a meghívottak felkeresték a d uzzasz tó m űvet. ” Itt tett jelentést Janák Emil az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője arról, hogy az 1995-ben megkezdődött rekonstrukciós munkák befejeződtek és elkészült Magyarországon az első tömlős gát. Ezt követően került sor a mű átadására, ahol Dr. Hajós Béla helyettes államtitkár elismerő okleveleket, kitüntetéseket adott át a munkálatok során kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársaknak. Az átadáson jelen volt dr. Markovits Tibor a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóhelyettese, aki méltatta a nicki gát tájvédelmi jelentőségét, az érintett települések nevében pedig Kiss Lajos Nick polgármestere köszönte meg, hogy a gát elkészült és a kultúráltan lett kialakítva. A duzzasztómű története A Nicki duzzasztómű a Rába folyó 68,5 fkm szelvényében helyezkedik el a Vas megyei Nick és Kenyéri községek határában. A duzzasztómű, valamint annak elődei igen nagy szerepet töltöttek, illetve töltenek be a Kisalföldi medence vízgazdálkodásában. Először a Kis-Rábán lévő vízimalmok energiaforrása volt a Rábából betáplált víz, majd egyre nagyobb jelentősége lett a térség öntözővízzel való ellátásának. Az első duzzasztógátakat a múlt században rőzséből, illetve betonból készítették. Ezeket a fix gátakat az árvizek és a jég rendszeresen tönkretették, ezért többször kellett azokat újraépíteni. 1932-ben a Rábaszabályozó Társulat indítványára új négynyílású vasalt beton duzzasztómű készült, és különböző átépítésekkel a mai napig üzemel. A duzzasztóművet három 24 m széles duzzasztónyílással és mélyküszöbű, 10 m széles hordalék-leeresztővel alakították ki. A beton alaplemezt a mederfenékbe levert acél szádfalak közé építették. Az alaplemezre támaszkodnak a pillérek, amelyeknek tetején vasbeton üzemi híd biztosítja az átjárást. A duzzasztónyílások elzárására hidraulikus elven mozgatható nyergesgát került beépítésre, vörösfenyő pallóborítással, a hordalék-leeresztő nyílás elzárószerkezete szegecselt acélszerkezetű kettős kampós síktábla, amelyet a nyílás fölé épített gépházba elhelyezett elektromechanikus felhúzó berendezés mozgat. A szükséges villamos energiát a jobb-parti pillérben kialakított Francisturbinás törpeerőmű biztosította. A duzzasztómű utófeneke az un. Pfletschingerpad. 1965-70. között az Avatási ünnepség (Balról-jobbra: Janák Emil igazgató, Szilbekné Molnár Katalin a Rábai Szakaszmérnökség vezetője, Dr. Hajós Béla helyettes államtitkár, Kiss Lajos Nick polgármestere, Apáthy Endre Hídépítő Rt vezérigazgatója, Ecsi Jenő EDUVIZ Kft ügyvezető igazgatója). 4
