Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám
tározott ni biztonsági tényező alapértékének, akkor az altalaj biztonságát elégtelennek kell tekinteni.- а к > 6,0*10-5 m/s (5,2 m/d) szivárgási tényezővel végzett számításoknál az érzékenységvizsgálat elhagyható." Az érzékenység vizsgálat egyfajta átmenetet képez a determinisztikus méretezés és a valószínűség számítás alapján történő méretezés között. A determinisztikus méretezésnél a talajfizikai jellemzőt átlagos értékével vesszük figyelembe és a vizsgált talajfizikai jellemző változékonyságának hatását keressük a számítási eredményben. Olyan, mintha az egyszeres vagy kétszeres szórással csökkentett átlagos értékeket helyettesítenénk a vizsgált talaj fizikai változó átlagos értékének helyére. Sajnos semmilyen irodalmi hivatkozásból nem derül ki, hogy miért ezeknél a szivárgási tényezőknél lett a választóvonal meghúzva, és miért öt illetve háromszoros a vizsgálandó tartomány. Ez úgy tűnik megint determinisztikusán lett kijelölve. • Kifejezetten nehézkesre sikerült a szabvány 3.2.1. fejezetének megfogalmazása a "súrlódási erő"-ről és erőltetettnek tűnik az elválasztása a "kohéziós erő"-től. • Részletesebben foglalkozik az MSZ 15292 a süllyedésekkel. A korona magasságát ugyanis több tényező határozza meg. Ezek közül kettő a gát korona süllyedésével kapcsolatos, egyrészt a töltés összenyomódik saját súlya alatt, másrészt a töltés súlyából származó altalaj is összenyomódik. Hollandiában a fenti két okát a korona süllyedésnek (a konszolidációs folyamatot) úgy kell tervezni, hogy a 50 év távlatában is megfeleljen, vagyis legalább 50 évig nem kívánnak egy megépített gáthoz hozzányúlni. • Hosszabb idő távlatában a korona szintjére jelentős befolyással lehet Magyarországon például az Alföld süllyedése és az árvízvédelmi töltések kopása. Bár ez utóbbira nincsenek adataink, de végezhetünk rá becsléseket. A nagy pontosságú helymeghatározási módszerekkel kimutatták, hogy az Alföld egyes részei évente 2-3 millimétert süllyednek. Ez 100 év távlatában 20-30 centimétert jelent mai tudásunk szerint. Bele fér ez is a biztonsági magasságba? Nem tudjuk, mert a biztonsági magasságot úgy kellene definiálni, hogy mely "többlet" hatások ellen nyújt védelmet. De ez már túl mutat a szabvány probléma körén. Az MSZ 15292-ben ezek meghatározása így is bővebb, mint ahogy az MSZ 10429-ben voltak. • Nem tűnik világosnak, hogy a vízvezető réteget miért úgy kell definiálni, mint ahogy az MSZ 15292-ben van. • A szabvány Ml. és М2, mellékletének az "Árvízvédelmi gátak tervezése" című szabványban volna a helye (a jelenlegi MI 10422-ben). Nagy László AZ MHT XVIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlését 2000. július 5-6-án rendezi meg Veszprémben. Az Országos Vándorgyűlés meghirdetett témakörei: 1. TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATA 2. IVÓVÍZ- ÉS SZENNYVÍZMINÖSÉG ÉS TISZTÍTÁSTECHNOLÓGIA 3. A VÍZRAJZ IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI 4. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK HIDROLÓGIÁJA 5. ERŐFORRÁSOK ÉS FINANSZÍROZÁS A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN 6. A VÍZJOG AKTUÁLIS KÉRDÉSEI: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVTI. törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai 7. A TÁRSADALMI KAPCSOLATOK (PR) JELENTŐSÉGE ÉS TAPASZTALATAI A VÍZÜGYI SZOLGÁLATBAN 8. BELVIZVEDELEM, BELVÍZVÉDEKEZÉS (különös tekintettel a belterületek helyzetére) A dolgozatok benyújtásának ideje és módja: Az egyes témakörökre dolgozatokkal lehet jelentkezni 2000. február 29-ig. Jelentkezési lapok igényelhetők a Társaság Titkárságán. A jelentkezési laphoz csatolni kell a dolgozatok rövid tartalmi kivonatát. A Tudományos Előkészítő Bizottság a jelentkezéseket visszaigazolja. A dolgozatokat az Országos Vándorgyűlés kiadványában a rendezvényt megelőzően megjelentetik. A DOLGOZATOK BEKÜLDÉSI HATÁRIDEJE: 2000. ÁPRILIS 30. А XVIII. Országos Vándorgyűléssel egyidejűleg, annak témaköreibe vágó szakmai kiállításra, termék-, technológia és szolgáltatási tevékenységek bemutatóira is sor kerül. 8
