Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 1. szám

ORSZÁGJÁRÁS A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZÉPÍTŐ TAGOZATÁNAK ELNÖKSÉGE KELET-MAGYARORSZÁGON A Magyar Mérnöki Kamara Vízgaz­dálkodási és Vízépítő tagozata 1999. évi őszi kibővített elnökségi ülését - már hagyományosan - nem Budapes­ten, hanem ezúttal Kelet-Magyaror­­szágon, Nyíregyházán tartotta, ahol igazi vendégszeretettel, kellemes kör­nyezetben fogadták a vendégeket. A változatos program 1999. szeptem­ber 23-án Nyíregyháza-Sóstón, a Me­gyei Pedagógiai Oktatási Központban kezdődött. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Bodnár Sándor, a Megyei Közgyű­lés alelnöke, aki örömmel nyugtázta, hogy az elnökségi ülésre Nyíregyházán került sor és a résztvevők egyúttal meg­ismerkedhetnek Szabolcs-Szatmár- Bereg megye nevezetességeivel is. A megye vízellátási problémáit (ezen belül a tanyabokrok vízellátására vonat­kozó elképzeléseket) Vadnai Ákos, a Szabolcsvíz Rt műszaki igazgató he­lyettese ismertette. Az elnökség a Minősítő Bizottság tá­jékoztatása alapján határozott a minő­sítési kérelmek további intézéséről, a sóstói skanzen területén kialakítandó vízügyi őrház terveinek a Kamara által történő elkészítéséről, majd tájékozó­dott a közbeszerzési törvény módosítá­sával kapcsolatos kérdésekről, a ver­senytárgyalások és az azokat megelőző minősítések sajátos ágazati problémái­ról. Dr. Bognár Gáspár, a Felső-Tisza- vi­déki Vízügyi Igazgatóság műszaki igaz­gató helyettese az árvízvédelmi művek­nél végrehajtandó beruházásokról tájékoztatta a jelenlévőket. A vitában többen szóvá tették a kivi­telezési munkák műszaki ellenőrzésé­nek hiányosságait és azt, hogy erre a te­vékenységre a tervezéshez hasonló követelmény rendszerrel a szakma nem rendelkezik. A program következő részében Vásárosnaményba utaztunk. Az út mel­letti almáskertek vidám almaszedői és az almát szállító teherautók sokasága igazolta, hogy "almaországban" járunk. Alig hogy megérkeztünk a városba, máris a "II. Beregi Expo" forgatagába csöppentünk. Rövid sétánk a fafaragó múzeumban (Smidt Sándor iparművész kalauzolásával) sokáig emlékezetes ma­rad számunkra. Városnézés után hajóra szálltunk. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Zboray Károly nevét viselő kishajója nagyon kellemes, nyarat idéző időben, halk dohogással úszott velünk a Tisza vásárosnaményi szakaszán. Az elnökség tagjai e késő délutáni órákban vehették szemügyre a Tisza középvízi medrében 1998. őszi és 1999. évi tavaszi-nyári árvizek okozta károkat. Szinte alig lehetett elképzelni, hogy a szemle előtt néhány hónappal itt még 6-7 m-el magasabb vízszintek voltak. Utazásunk idején az árvízre már csak a hiányzó, elmosott kőművek maradvá­nyai, a középvízi mederrézsűn elpusz­tult fák és bokrok száraz maradványai emlékeztettek. Az elnökség tagjai stílszerűen a Tisza­virág nevű tanyahajón töltötték az éj­szakát. A következő nap (1999. szeptember 24-e) is bővelkedett eseményekben. Megtekinthettük a Tisza folyamatban lévő töltés-erősítési munkáit, a tivadari réselési munkákat és a Túr torkolati műtárgyát. A töltés-erősítési munkák jól haladtak (határidőre be is fejeződ­tek, ahogy a kivitelezők akkor ígérték), a tivadari réselési munka pedig igazi műszaki csemegének számított, hiszen nem mindennap lehet 8 m-re lenyúló résfal kivitelezését látni. Mindezt ott, ahol 1947-ben töltésszakadás volt. Erre az eseményre a közút és a töltés közé ál­lított emlékmű emlékeztette a jelenlé­vőket. A szakmai programot csodálatos mű­emlékek megtekintése színesítette. Láthattuk a csarodai református temp­lomot (csodálatos freskóival, tiszte­leghettünk Kölcsey Ferenc emlékének (a szatmárcsekei temetőben). Köszönet ezért Pető Sándor kollégánknak, aki nagy tárgyi ismerettel avatott be ben­nünket e régi emlékek csoda-világába (ezzel is bizonyítva, hogy a szakember­nek nem kell egyben szakbarbárnak is lennie). Mindezeket (és az éjszakába nyúló szakmai-baráti beszélgetéseket) még so­káig őrzik majd emlékezetükben a túra résztvevői. A programok nem lettek volna ilyen életszernek és eredményesek a Kamara megyei szervezete, a Vízügyi Igazgató­ság , a Vízművek és Miskolczi Lajos kollégánk áldozatos munkája nélkül. Köszönet érte valamennyi résztvevő nevében. Aki pedig nem volt részese az élmény­nek, nyugodtan keresse fel az országnak ezt a részét. Nem fogja megbánni. Dr. Kaliczka László KÖSZÖNÖM Egy el nem hangzott hozzászólás az MHT 1999. november 25-i Közgyűléséhez Tisztelt Közgyűlés ! Arról szeretnék szólni, mit jelent szá­momra (és azok számára akikkel együtt több vagy kevesebb sikerrel a vízügyért dolgoztunk) a Magyar Hidrológiai Tár­saság. Elsősorban a közös találkozások örömét. Nagyon sok ismerőssel baráttal sikerül találkozni a közös munka során. Talán korom az oka, hogy sokak neve ma már nem jut eszembe. Kérem, ne nehezteljenek érte. Számomra a Társa­ság olyan, mint egy nagy család. Köszö­net az egyiittlétek öröméért, a közös munkálkodásért. A további találkozások reményében szeretettel üdvözlök mindenkit: Gábri Mihály 9

Next

/
Thumbnails
Contents