Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám
DR.VÁRADI József: Meggyőződése, hogy egy jó tervezési irányelvvel valóban eredményes lehet a magyar agrárium ez irányú továbbfejlesztése, ebben azonban helyet kell hogy kapjanak a szakemberek által kiérlelt praktikus megfontolások is. A belvíz elleni védekezésnek azonban sajátos nehézsége többek között a tulajdonosi kérdés (hiszen a vizet kevésbé érdekli, hogy melyik csatornában folyik). A belvízgazdálkodás, a síkvidéki rendezés szoros konformitást mutat a piaci attitűdökkel. A legegyszerűbb leképzése a feladatok ellátásának a tulajdoni kötődés, mivel a tulajdonos feladata a vízrendezés, a fejlesztés és a fenntartás is. A védekezési munkálatokban a települések számára sokszor gondot okoz azok törvényben meghatározott sorrendisége. Először a településről kell elevezetni a vizet, ezt követően az ipari létesítményekről, a közút hálózatokról, a mezőgazdasági területekről (vetésről a szántókról a rétről és a legelőkről) . Nagyon fontos, hogy minden önkormányzat rendelkezzen védekezési tervvel. VÁMOSI Sándor: Elhangzott, hogy jó lenne a talajvízáramlás és a talajnedvesség mérését megoldani. Ehhez az Országos Területfejlesztési Központ a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel együtt kifejlesztett már egy olyan szondát, amelyik négy-négy helyen méri a talajnedvességet, a talajhőmérsékletet, a talajszivárgást Ezeket az adatokat le lehet kérni akár egy marok telefon segítségével is. Tehát a technika megvan, a megfelelő hálózatot kiépítése már csak pénz kérdése. A belvíz rendezés és az ellene való védekezés témakörét illetően az Egyetem egy választható tantárgyat ajánlott korábban a hallgatóságnak. Mintegy 20- 25 hallgató jelentkezett és ebben az évben vizsgáznak majd először. További lépésként a főiskola felajánlotta elsősorban az érintett önkormányzatok részére a két-három napos úgynevezett "eszmecserét" Itt a legfontosabb tudnivalókat szóban és jegyzet formájában is megkaphatják a résztvevők.. Meglepetésünkre a Belügyminisztérium csak elviekben támogatta ezt a felajánlást. KOVÁCS Miklós: Az itt elhangzottak ránk mezőgazdasági szakemberekre, termelőkre is nagyon vonatkoznak, hiszen a belvíz érzékenyen érinti a mi gazdálkodási területeinket is. Emiatt jelentős bevételektől (több mint 100 millió Ft) esett el a társaságunk. A szakminisztériumok által itt elhangzott véleményekkel, összegzésekkel teljes mértékben egyetértek. A vázolt témakörökből a komplex meliorációt emelem ki, ugyanis rendkívül szomorú számomra, hogy ez a jól kialakított rendszer nem működik. Ügy érzem, hogy ez a terület el van hanyagolva. Azt gondolom, hogy ebben kellene összefogni. DANCS László: Úgy kell foglalkozni a belvízvédelemmel, hogy megtaláljuk a végleges megoldást. Az elmúlt időszakban valamennyi önkormányzatnál gondot okozott, hogy nem voltak meg a védekezési tervek, amelyek alapján a munkálatokat ésszerűen lehetett volna végezni. A vízügyesek rádöbbentettek arra, hogy a vizet nem kell minden esetben szivattyúzni, hanem inkább kormányozni. Azt gondolom, hogy ez nagyon bölcs dolog és ebből adódóan rendkívül örültem, mikor Bak Sándor igazgató úr azzal keresett meg, hogy egy belvízzel kapcsolatos konferenciát szeretnének rendezni. Azt gondolom, hogy ennek a kérdésnek a megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség az önkormányzatok és az érintett minisztériumok között. BAK Sándor: A közelmúltban árvizek és belvizek követték egymást. Arra is számos példa volt, hogy a kettő egy időben okozott nehézségeket. Ennek érzékeltetésére csupán két fontosabb adat: a KÖVIZIG 200 napig folytatott belvíz elleni védekezést. Békés megyében az önkormányzatok 80%-át érintették a belvízi események. A belvízvédekezés nagyon komplex feladat, melynek az eredményes ellátása azt igényli, hogy a résztvevők ismerjék egymás munkáját és tudjanak együttműködni. Ez jelenti a sikeres védekezés garanciáit. * * * 8
