Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám
BEMUTATKOZIK AZ FVM VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖNÁLLÓ OSZTÁLYA A KHVM és az FVM között 1998. júliusában létrejött megállapodást követően az FVM feladatkörébe tartozó vízgazdálkodási feladatok irányítására és ellátására előbb Vízgazdálkodási Főosztály, majd az átszervezés következtében a Mezőgazdasági Főosztályon belül vízgazdálkodási Osztály, ezt követően 2000. április 1-től önálló szervezeti Vízgazdálkodási Önálló osztály néven önálló szervezeti egység alakult. Az új helyzetről és feladatokról Kolossváry Gábor főosztályvezetőt kérdeztük. Mi a feladata az új szervezetnek ? A két minisztérium megállapodásának megfelelően az önálló Osztály tevékenységi köre a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási feladatokra terjed ki. Pontosabban ? Ilyen feladatok- a mezőgazdasági vízhasznosítás (vízigények biztosítása, az azokhoz szükséges létesítmények kezeléséről való gondoskodás,- mezőgazdasági belvízkár elhárítás,- mezőgazdasági vízkár rendezés,- sík és dombvidéki melioráció, valamint erózió elleni védelem,- a forgalomképes társulati kezelésű állami tulajdonú vizek és vízi-létesítmények üzemeltetése, fenntartása, tulajdon-rendezése,- vízi-társulatok szervezése, felügyelete. Van tehát mivel foglalkozni. Igen, van tennivalónk és nem is kevés. A területi operatív feladatok ellátása közel 36 ezer km vízfolyás és belvízcsatorna és az 1 millió m3-nél kisebb tározók kezelése, fenntartása és fejlesztése nem csekély feladat. Ezen felül feladatkörünkbe tartozik 217 db (a Dunavölgyben 50, a Tisza-völgyben 167) 5 ha-nál nagyobb holtág rehabilitációja, az ezzel kapcsolatos szervezési, irányítási feladat és koordináció, valamint a szükséges financiális feltételek megteremtése. Hogy ez utóbbi esetben nem csekély dologról van szó, azt az is jelzi, hogy ezeknek a holtágaknak a vízfelülete közel 7000 ha, a bennük tárolt vízmennyiség pedig 132 millió m3. Még szinte meg sem alakult az új szervezet, máris kritikus helyzet közepén találtátok magatokat. így van. Még szinte meg sem száradt a tinta a szervezeti szabályzatunkon, amikor rendkívüli belvízhelyzet alakult ki. A feladatok gyors, zökkenőmentes ellátása érdekében létrehoztuk az FVM, a Megyei Hivatalok és a vízi-társulatok közötti információs és irányítási, valamint koordinátori rendszert. Mint később bebizonyosodott, erre nagy szükség volt., mert az 1998. novemberi súlyos árvízhelyzet után, valamint az év végi és az 1999. év eleji kiterjedt csapadék hatására a belvíz elleni védekezés megszakítás nélkül folytatódott és egyre intenzívebbé vált. A helyzetet csak súlyosbította, hogy 1970. óta nem volt ilyen mértékű belvízi elöntés hazánkban. Akkor „csupán” 360 ezer ha volt az elöntött terület, míg az 1999. Évi 430 ezer ha-t érintő belvízhelyzet a statisztikai számítások szerint 50 évenként egyszer fordul elő. Legutóbb 1941-1943. években volt hasonló. És a vízkár-elhárítás ? A védekezési feladatok közül az FVM irányítja a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízi-létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos belvízkár-elhárítás. Az ország területén működő 65 vízi-társulatból 39 területén folyt belvízkár elhárítási tevékenység, s ez a mezőgazdasági területeken összegyűlt belvíz szivattyúzását, belvíz-csatornák tisztítását, belvízkormányzó zsilipek folyamatos kezelését jelenti. Beszéljünk a feladatoknak a KHVM-tó'l történt átvételéről. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló úgynevezett „forgalomképes” vizek és vízi-létesítmények KHVM kezelésből FVM kezelésbe történő átvétele (a műszaki nyilvántartás kidolgozása) megkezdődött. Hozzáláttunk aTisza-völgyi és a Duna-völgyi holtágak hasznosításával és rehabilitációjával kapcsolatos munkákhoz is. A pályázatokra juttatott 100 millió Ft felosztásával, illetve a szerződések megkötésével a végrehajtás megkezdődött. 1999-ben a területi vízgazdálkodási feladatok keretén belül elkészítettük a Tisza-völgyi területi vízgazdálkodási koncepció irányelveit. Ezen felül három belvízrendszer (Felső-szabolcsi, Hortobágy-Berettyó jobb-parti, a Tisza-Maroszugi ) fejlesztési terve készült el. Örömmel mondom, hogy ez évben további 15 belvízrendszer fejlesztési tervét készítjük el. A jövő ? A következő években az FVM vezetése jelentősen fokozni kívánja a tárcának a vízgazdálkodásban betöltött szerepét. Az így megvalósuló fejlesztéseknek együtt kell szolgálniuk az EU csatlakozásigényét, a mezőgazdasági termelés színvonalának növelését és a vidék fejlődését. A tervezési munka során a sajátosságok figyelembe vételével, kistérség-megyerégió szinteken tervezzük meghatározni a célokat, biztosítani a megvalósítás feltételrendszerét. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási feladatok végrehajtásához szükséges 30-35 md Ft csak több év alatt biztosítható. Ennek első ütemeként 2000. évre 4 md Ft áll rendelkezésünkre. Köszönöm a beszélgetést. Lejegyezte: Perecsi Ferenc A VIZEK MÉRNÖKE MIKOVINY SÁMUEL (1700-1750) A vízzel való gazdálkodás minden korban érzékeny reagensként tükrözi a gazdasági-társadalmi igényeket. Magyarországon a XVIII. században kezdtek a folyók (mint hajózó utak), az árvizek (mint terménypusztító), a mocsarak (mint fertőt hordozó és emberi életteret elfoglaló) tényezők a társadalom tudatában megjelenni. Olyan szakma még nem alakulhatott ki, amelynek tevékenysége a vizekre irányult volna. A háborúk már rég kikényszerítették a hadmérnökök, a polgári viszályok a jogászok képzését. A vizekhez értő képzett emberre az igényt csak ez a kor érlelte meg. Kissé megkésve ugyan, de a pesti mérnökképző egyetemen, az Institutum Geometricumon, 1782-ben kezdték meg a vízmérnökképzést. Mikoviny Sámuel Idejében azonban ilyen disciplina az egyetemeken még nem létezett, öt munkája és az élet követelményei alakították, képezték vízmérnökké. Matematikai, geometriai magas fokú képzettsége segítette abban, hogy tapasztalatai birtokában olyan elveket fogalmazzon meg tisztán, amelyek száz év múlva a vízépítés tudományába szervesen beépültek. 11
