Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 3. szám

BEMUTATKOZIK AZ FVM VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖNÁLLÓ OSZTÁLYA A KHVM és az FVM között 1998. júliusában létrejött megállapodást követően az FVM fel­adatkörébe tartozó vízgazdálkodási feladatok irányítására és ellátására előbb Vízgazdálkodá­si Főosztály, majd az átszervezés következté­ben a Mezőgazdasági Főosztályon belül víz­gazdálkodási Osztály, ezt követően 2000. áp­rilis 1-től önálló szervezeti Vízgazdálkodási Önálló osztály néven önálló szervezeti egység alakult. Az új helyzetről és feladatokról Kolossváry Gábor főosztályvezetőt kérdeztük. Mi a feladata az új szervezetnek ? A két minisztérium megállapodásának megfe­lelően az önálló Osztály tevékenységi köre a mezőgazdasági célú vízgazdálkodási felada­tokra terjed ki. Pontosabban ? Ilyen feladatok- a mezőgazdasági vízhasznosítás (vízigények biztosítása, az azokhoz szükséges létesítmé­nyek kezeléséről való gondoskodás,- mezőgazdasági belvízkár elhárítás,- mezőgazdasági vízkár rendezés,- sík és dombvidéki melioráció, valamint eró­zió elleni védelem,- a forgalomképes társulati kezelésű állami tu­lajdonú vizek és vízi-létesítmények üzemelte­tése, fenntartása, tulajdon-rendezése,- vízi-társulatok szervezése, felügyelete. Van tehát mivel foglalkozni. Igen, van tennivalónk és nem is kevés. A terü­leti operatív feladatok ellátása közel 36 ezer km vízfolyás és belvízcsatorna és az 1 millió m3-nél kisebb tározók kezelése, fenntartása és fejlesztése nem csekély feladat. Ezen felül fel­adatkörünkbe tartozik 217 db (a Duna­­völgyben 50, a Tisza-völgyben 167) 5 ha-nál nagyobb holtág rehabilitációja, az ezzel kap­csolatos szervezési, irányítási feladat és koor­dináció, valamint a szükséges financiális felté­telek megteremtése. Hogy ez utóbbi esetben nem csekély dologról van szó, azt az is jelzi, hogy ezeknek a holt­ágaknak a vízfelülete közel 7000 ha, a bennük tárolt vízmennyiség pedig 132 millió m3. Még szinte meg sem alakult az új szervezet, máris kritikus helyzet közepén találtátok maga­tokat. így van. Még szinte meg sem száradt a tinta a szervezeti szabályzatunkon, amikor rendkívü­li belvízhelyzet alakult ki. A feladatok gyors, zökkenőmentes ellátása érdekében létrehoz­tuk az FVM, a Megyei Hivatalok és a vízi-tár­sulatok közötti információs és irányítási, vala­mint koordinátori rendszert. Mint később be­bizonyosodott, erre nagy szükség volt., mert az 1998. novemberi súlyos árvízhelyzet után, valamint az év végi és az 1999. év eleji kiter­jedt csapadék hatására a belvíz elleni védeke­zés megszakítás nélkül folytatódott és egyre intenzívebbé vált. A helyzetet csak súlyosbí­totta, hogy 1970. óta nem volt ilyen mérté­kű belvízi elöntés hazánkban. Akkor „csupán” 360 ezer ha volt az elöntött terület, míg az 1999. Évi 430 ezer ha-t érintő belvízhelyzet a statisztikai számítások szerint 50 évenként egyszer fordul elő. Legutóbb 1941-1943. években volt hasonló. És a vízkár-elhárítás ? A védekezési feladatok közül az FVM irányít­ja a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízi-létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos belvízkár-elhárítás. Az ország te­rületén működő 65 vízi-társulatból 39 terüle­tén folyt belvízkár elhárítási tevékenység, s ez a mezőgazdasági területeken összegyűlt belvíz szivattyúzását, belvíz-csatornák tisztítását, bel­vízkormányzó zsilipek folyamatos kezelését jelenti. Beszéljünk a feladatoknak a KHVM-tó'l történt átvételéről. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szol­gáló úgynevezett „forgalomképes” vizek és ví­zi-létesítmények KHVM kezelésből FVM ke­zelésbe történő átvétele (a műszaki nyilvántar­tás kidolgozása) megkezdődött. Hozzáláttunk aTisza-völgyi és a Duna-völgyi holtágak hasz­nosításával és rehabilitációjával kapcsolatos munkákhoz is. A pályázatokra juttatott 100 millió Ft felosztásával, illetve a szerződések megkötésével a végrehajtás megkezdődött. 1999-ben a területi vízgazdálkodási feladatok keretén belül elkészítettük a Tisza-völgyi terü­leti vízgazdálkodási koncepció irányelveit. Ezen felül három belvízrendszer (Felső-sza­bolcsi, Hortobágy-Berettyó jobb-parti, a Ti­­sza-Maroszugi ) fejlesztési terve készült el. Örömmel mondom, hogy ez évben további 15 belvízrendszer fejlesztési tervét készítjük el. A jövő ? A következő években az FVM vezetése jelen­tősen fokozni kívánja a tárcának a vízgazdál­kodásban betöltött szerepét. Az így megvaló­suló fejlesztéseknek együtt kell szolgálniuk az EU csatlakozásigényét, a mezőgazdasági ter­melés színvonalának növelését és a vidék fej­lődését. A tervezési munka során a sajátossá­gok figyelembe vételével, kistérség-megye­­régió szinteken tervezzük meghatározni a cé­lokat, biztosítani a megvalósítás feltételrend­szerét. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mező­­gazdasági célú vízgazdálkodási feladatok vég­rehajtásához szükséges 30-35 md Ft csak több év alatt biztosítható. Ennek első ütemeként 2000. évre 4 md Ft áll rendelkezésünkre. Köszönöm a beszélgetést. Lejegyezte: Perecsi Ferenc A VIZEK MÉRNÖKE MIKOVINY SÁMUEL (1700-1750) A vízzel való gazdálkodás minden korban érzékeny reagensként tükrözi a gazdasági-társadalmi igényeket. Magyarországon a XVIII. században kezdtek a folyók (mint hajózó utak), az árvizek (mint terménypusztító), a mocsarak (mint fertőt hordozó és emberi élet­teret elfoglaló) tényezők a társadalom tudatában megjelenni. Olyan szakma még nem alakulhatott ki, amelynek tevékenysége a vizekre irányult volna. A háborúk már rég kikényszerítették a hadmérnö­kök, a polgári viszályok a jogászok képzését. A vizekhez értő kép­zett emberre az igényt csak ez a kor érlelte meg. Kissé megkésve ugyan, de a pesti mérnökképző egyetemen, az In­­stitutum Geometricumon, 1782-ben kezdték meg a vízmér­nökképzést. Mikoviny Sámuel Idejében azonban ilyen disciplina az egyeteme­ken még nem létezett, öt munkája és az élet követelményei alakí­tották, képezték vízmérnökké. Matematikai, geometriai magas fo­kú képzettsége segítette abban, hogy tapasztalatai birtokában olyan elveket fogalmazzon meg tisztán, amelyek száz év múlva a vízépítés tudományába szervesen beépültek. 11

Next

/
Thumbnails
Contents