Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám
jellemzésével, változásainak előrejelzésével, az árvízvédelem fejlesztéséhez szükséges hidrológiai alapadatok, statisztikai paraméterek meghatározásával, és a különböző területeken végzett kutatási eredmények szintetizálása alapján az addigiaknál megbízhatóbb hidrológiai paramétereket szolgáltasson a magyarországi töltésezett folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. E vizsgálatok végrehajtására hét munkacsoport (hidrometeorológiai, klimatológiai, szinoptikai, medermorfológiai, hidrológiai, statisztikai és genetikai) alakult, és végzett elmélyült kutató-elemző munkát, amelyek eredményeiről a "Hidrológiai alapok a magyarországi folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához" c. kiadvány számolt be. A kiadványhoz négy melléklet tartozik, amelyek a hidrometeorológiai, a genetikai, a medermorfológiai és a hidrológiai statisztikai vizsgálatok eredményeit mutatják be részletesen. A kiadványhoz két függelék csatlakozik: a vízmércékről készült adatgyűjtemény és a töltésezett vízfolyások árvizei jellemző statisztikai adatainak összefoglalása. Mindmáig az 1970-es években végzett vizsgálat-sorozat a legátfogóbb kutatási munka, amely a magyarországi árvízvédelem fejlesztését tudományosan megalapozta. Az 1998., 1999. és 2000. évi árvizek rámutattak, hogy indokolt ismételten elemezni és értékelni az árvizeket kiváltó időjárási helyzeteket, a felszíni összegyülekezést befolyásoló tényezőket, a folyómedrek és hullámterek vízszállító képességében beállt változásokat, az árvízvédelem fejlesztéséhez szükséges hidrológiai alapadatokat, statisztikai paramétereket. Ismét el kell végezni az árvizek keletkezési körülményeinek genetikai vizsgálatát. Az eltelt negyedszázad történéseire, gyakorlati tapasztalataira és tudományos eredményeire tekintettel tehát a vizsgálati eredmények felülvizsgálata és - ahol szükséges - megújítása indokolt és időszerű. Az 1998-2000. évi árvizek ismét a közfigyelem előterébe állították a hazai árvízvédelem helyzetét és feladatait. Időszerű és fontos feladat az árvízvédelem helyzetének és fejlesztési irányainak elemzése. A feladat időszerűsége elsősorban a következőkkel indokolható:- A közelmúlt eredményei egyrészt a társadalmi figyelem és a politika központjába helyezték az ország árvízi biztonságát, másrészt pedig az árvizek és a védekezés, illetve kárcsökkentés számos új problémát is felvetett, különösen a megváltozott gazdasági és intézményi körülmények tekintetében.- Új feltételek és irányzatok alakulnak a területhasználatokban és a vidékfejlesztési politikában. A racionális változtatásokhoz nélkülözhetetlen az árvízi kockázatok érdemleges elemzése.- Átalakítás alatt van az élet- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos (katasztrófa-elhárítási) közszolgálati intézményrendszer, amelynek figyelembe vételével kell nyomatékot adni az árvízvédelem szakfeladatainak. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkárelhárítási Főosztályának a megbízásából a VITUKI-ban - számos közreműködő részvételével - 2000 szeptemberére elkészült egy átfogó kutatási program, amelynek rendeltetése, hogy az elmúlt évtizedek fejlesztési eredményeire, a legutóbbi nagy Tisza-völgyi árvizek tapasztalataira és tanúságaira építve meghatározza a fejlesztésekhez szükséges kutatási feladatokat. A javasolt kutatási program előirányozza a magyarországi töltésezett folyók és kisvízfolyások árvizeinek és az ellenük való védekezés helyzetének és feladatainak átfogó vizsgálatát. A program három fő részre tagolódik. A kutatási program javasolt első része az árvizek keletkezésével, kialakulásával, össze-gyülekezésével és levonulásával kápcsolatos kutatási feladatokat tárgyalja. A javaslat szerint a kutatás kiterjed a közelmúlt jelentősebb árvízi tapasztalataira, a töltésezett folyók és a nem töltésezett kisvízfolyások vizsgálatára. A program második része a társadalmi környezet és az ártér biztonsága közötti összefüggések kutatási feladatait tartalmazza. A végső cél a mértékadó árvízi előírások újraértékelése. Ennek érdekében foglalkozni kell az árvízvédelmi rendszer kiépítettségének és funkcióképességének értékelésével, folyóink árvízvédelmi minősítésével; az árvízkárok megelőzésére és csökkentésére szolgáló módszerek alkalmazásának múltbeli tapasztalataival és jelenlegi fel-tételeivel; az árvízvédelemmel szemben támasztott társadalmi igények változásának elemzésével és értékelésével, valamint az ártérfejlesztés és a vállalható kockázat összefüggéseivel, az árvízi kockázatszámítás és - térképezés módszereinek fejlesztésével és alkalmazásával. A kutatási program javasolt harmadik része az árvízvédelem műszaki módszereire és az árvízvédekezés technológiájára terjed ki, felölelve az árvíz levonulásának szabályozásával, az ár-9
