Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám
vízi tározás, árapasztás és szükségtározás módszerének alkalmazásával és fejlesztésével, az árvízi lokalizálással kapcsolatos kutatásokat. E rész keretében foglalkozni kell a hidrológiai észlelés, figyelmeztetés, riasztás, eló'rejelzés fejlesztésével; az árvízvédelmi földművek geotechnikai és méretezési kérdéseivel; az árvízvédekezés módszereinek, eszközeinek, anyagainak korszerűsítésével, valamint az árvízvédelem jogi, szervezeti, gazdasági intézmény-rendszerének és műszaki szabályozásának továbbfejlesztésével. A kutatási program a következő' témaköröket öleli fel: 1. AZ ÁRVIZEK KELETKEZÉSÉVEL, KIALAKULÁSÁVAL, ÖSSZEGYÜLEKEZÉSÉVEL ÉS LEVONULÁSÁVAL KAPCSOLATOS KUTATÁSI FELADATOK 1.1. A közelmúlt jelentősebb árvízi tapasztalatai 1.1.1. Az 1998., 1999. és 2000. évi Tisza-völgyi árhullámok hidrológiai minősítése, rendkívüliségének vizsgálata 1.1.2. A Duna 1991. és 1997. évi árvizeinek hidrológiai sajátosságai 1.1.3. A nem töltésezett kisvízfolyások 1999. évi árvizeinek meteorológiai és hidrológiai elemzése 1.2. A töltésezett folyók árvizei kialakulásának, összegyülekezésének és levonulásának elemzése 1.2.1. Az árvízvédelmi vizsgálatok információs alapjainak értékelése 1.2.2. Az árvizek árhullám-levonulási célú genetikai vizsgálata vízrendszerenként 1.2.3. A környező országok fejlődéséből eredő, lehetséges hatások a hazai területek árvízi biztonságára 1.2.4. A hidrológiai statisztikai elemzések módszertani fejlesztése 1.2.5. A mellékfolyók torkolatánál létrejöhető helyzetek elemzése 1.2.6. Az árvízszintek és az árhullámokat jellemző hidrológiai statisztikai paraméterek változásának vizs-gálata; a lehetséges maximális árvizek meghatározása 1.2.7. A meder és hullámtér nagyvízi vízszállító-képességének felülvizsgálata a töltésezett folyóknál 1.3. Az árvizek kialakulásának, összegyülekezésének és levonulásának elemzése a nem töltésezett kisvízfolyásokon 2. A TÁRSADALMI KÖRNYEZET ÉS AZ ÁRTÉR BIZTONSÁGA 2.1. Az árvízvédelmi rendszer kiépítettségének és funkcióképességének értékelése, folyóink árvízvédelmi minősítése 2.2. Az árvízkárok megelőzésére és csökkentésére szolgáló módszerek alkalmazásának múltbeli tapasztalatai és jelenlegi feltételei 2.3. Az árvízvédelemmel szemben támasztott társadalmi igények változásának elemzése és értékelése 2.3.1. Az árvizek társadalmi megítélésének szempontjai 2.3.2. Az árterek gazdasági kockázata 2.3.3. Az árterek ökológiai sajátosságai és természetvédelmi igényei 2.4. Az ártérfejlesztés és a vállalható kockázat összefüggései. Az árvízi kockázatszámítás és -térképezés módszereinek fejlesztése és alkalmazása 2.5. A mértékadó árvízi előírások újraértékelése 3. AZ ÁRVÍZVÉDELEM MŰSZAKI MÓDSZEREI ÉS AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS TECHNOLÓGIÁJA 3.1. Az árvíz levonulásának szabályozási lehetőségei, mederszabályozási kutatási feladatok 3.2. Az árvízi tározás, árapasztás és szükségtározás módszerének alkalmazása és fejlesztése 3.2.1. Az árvíztározás és árapasztás alkalmazásának értékelése és továbbfejlesztési lehetőségei töltésezett folyóink külföldi és hazai vízgyűjtő területén 3.2.2. Az árvízi szükségtározás módszerének alkalmazása és fejlesztése a töltésezett folyókon 3.2.3. A tározás alkalmazásának továbbfejlesztése a nem töltésezett kisvízfolyásokon 3.3. Az árvízi lokalizálás fejlesztése 3.3.1. Az árvízi lokalizálás koncepciójának átértékelése; a lokalizációs tervek felülvizsgálatának módszertani alapjai 3.3.2. Az országhatár-menti öblözetek lokalizációja 3.4. A hidrológiai észlelés, figyelmeztetés, riasztás, előrejelzés fejlesztése 3.4.1. Az árvízi biztonság növelésével összefüggő sajátos vízrajzi feladatok 3.4.1. Az előrejelzés megbízhatóságának növeléséhez szüksé-10
