Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám
г г г A TÚLÉLÉS KULCSA Az árvédekezés PR munkájának tapasztalatai a Közép-Tisza vidékén az 1998. novemberi és az 1999. márciusi árvíz során Bevezetés A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság védelemvezetése mindkét árvíz során törekedett arra, hogy a külső és a belső, azaz a védekezési célú és az elsősorban tájékoztatási célú csatornákat különválassza egymástól, aminek alapvető célja a "zavarás" kiszűrése volt. Már a védekezés alatt látszott, de utólag is megállapítható volt, hogy a célt kielégítően sikerült megvalósítani. A védelemvezetés, a műszaki ügyelet leterheltsége érzékelhető módon csökkent, a védekezés irányításában számottevő zavar információs túlterhelés miatt sem következett be. A tájékoztatás és az információ áramlásának formai kereteit az igazgatóság védelmi szervezete adta, azonban ezt több esetben - elsősorban a sajtó és a lakosság irányába - új tartalommal is sikerült feltölteni. Ez az öszeállítás a védekezési célú információ áramlással elsősorban az információs csatornák hatékonyságával foglalkozik. A sajtómunka és a lakossági tájékoztatás során olyan megoldásokat és olyan csatornákat kerestünk, melyek a legkevesebb "zajt, mint pontatlan vagy rossz információt" viszik a rendszerbe, valamint arra törekedtünk, hogy az információk lehetőleg minél kisebb késéssel és minél egyértelműbben érjenek el a célcsoportokhoz. Az igazgatóság tudatosan nem folytatott problémakerülő magatartást, lehetőség szerint "előgyújtást" alkalmazott. Ennek különösen a média figyelmének felkeltésében volt hatása. Emellett nagy figyelmet szenteltünk az interaktív tájékoztatásnak, azaz a felmerülő problémákra - sokszor konkrét kérdés nélkül - lehetőség szerint válaszoltunk. Társadalmi környezet Az 1998. novemberi és az 1999. márciusi közép-tiszai árvíz nemcsak hidrológiai sajátosságaiban, hanem a PR munka - elsősorban a sajtóval történő kapcsolattartás - kereteiben is különbözött egymástól. 1998. novemberében egy rendkívüli felső-tiszai árvíz és sikeres védekezés után ezen a területen "csak" harmadfokú védekezést szükségessé tevő árhullám alakult ki, ami - elsősorban az országos - média számára "hírértékben" nem ért el számottevő magasságot, annak ellenére sem, hogy vízállásban ezüst érmet érdemelt ki a képzeletbeli dobogón. Ez a kereskedelmi jellegű elektronikus média viselkedésében jól, és bizonyos szempontból érthetően is tükröződött, azonban a hagyományos írott sajtónál és a közszolgálati médiánál már kissé érthetetlen volt. A Tisza ugyanis ezen a területen is megmutatta oroszlánkörmeit: több faluban, például Tószegen is lakóházak kerültek veszélybe. A védekezésben már akkor is részt vettek az önkormányzatok és a honvédség, rendszeres tájékoztatásuknak, a kialakult együttműködésnek a tavaszi árvíz során meg is volt a hozadéka. Az informális kapcsolatok még erősek voltak, azokat viszonylag könnyű volt új tartalommal megtölteni. Az 1999. márciusi árvíz keretei gyökeresen különböztek az előző árvíztől. Az árhullám hírértéke fokozatosan alakult ki. Március elején a vezető hír a belvíz volt. A sajtóban még éltek az emlékek a fél évvel korábbi rendkívüli szabolcsi árvízről, és mivel a rendkívüli belvízvédelmi készültség is érintette ezt a megyét, így jól nyomon követhető volt, hogy eleinte az országos sajtóban minden "vizes" hír onnan kezdődött. A Hortobágy-Berettyó mentén kialakult belvízi helyzet, annak ellenére, hogy nagyobb területet, több megyét érintett eleinte periférikus elem volt. Ez a helyzet fokozatosan változott, azonban a terület nem bővelkedett látványos, úgymond katasztrófaszagú jelenetekben vezető hír így sosem lett belőle. ( Ez alól egyes látványos helyek: ágotai elzárás, mezőtúri árvízkapu voltak csak kivételek. ) Ahogy azonban a Bodrogon kialakult a rendkívüli árhullám, és az "ijesztő" közép-tiszai előrejelzések is ismertté váltak, valamint nem utolsó sorban egy jól időzített akciónak - nyári gátak visszabontása - köszönhetően a média figyelme felénk fordult és hamarosan vezető hír lett a közép-tiszai árvíz. Innen az országtól délre történt események fordították el mintegy varázsütésre, még a rendkívüli védelmi készültség alatt a média figyelmét március végén. Ez a figyelem egyes orgánumoknál nem is tért vissza. Az információ áramlás célcsoportjai ■ saját belső szervezet, ( kissé más, mint "békeidőben", alapeleme a védelmi szakasz) • önkormányzatok, • védelmi bizottság, ■ társszervek, • együttműködő szervezetek, • sajtó, • lakosság. 10
