Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám
térségi tervezésre veti. Ebből tényszerűen következik a fenntartható mérnöki alkotó tevékenység ezen a területen is. 3.1 Az integrált térségi tervezés, mint fenntartható tervezés Az integrált térségi tervezés mind helyi, mind regionális szinten a legkevésbé sem számít újdonságnak. Ami azonban - mai nézetünk szerint- ehhez még hozzájárul, az pontosan az integrált térségi tervezésnek a fenntarthatóság szempontjai szerinti hangszerelése: a regionális tervezés, a helyi építésvezetés-tervezés és a konkrét létesítmény tervezés a mai mérce szerint szigorúan arra kell irányuljon, hogy a talaj szűkös erőforrásait lehetőség szerint csak csekély mértékben befolyásoljuk, a víz körforgását helyreállítsuk, az energia igényt csökkentsük és az energia hatékonyságot növeljük. ; átgondoljuk a közlekedési következményeket és teret hagyjunk a természetnek. Itt a tervezés minősége új fokozatba lép és megköveteli az előrelátást, az interdiszciplinaritást és a világkép bizonyos fokú megváltoztatását. Az előrelátó tervezés az összes említett tényezőt figyelembe veszi, megelőzve ezáltal a későbbi költségterhek kialakulását. Az interdiszciplinaritás különösen megköveteli a sok különböző szakterületen dolgozó mérnök és a többi szakember együttműködését: az építészekét, a várostervezőkét, a táj tervezőkét, a geológusokét, a hidrológusokét, egészen a biológusokéig. A világkép megváltoztatása abban áll, hogy első helyen a hosszú távú életminőséget célozzuk meg és nem a rövid távú előnyökre tervezünk és építünk. 3.2 Vízháztartás Alátámasztásul itt ismét a vízgazdálkodásból vett példákra lehet utalni. A fenntartható környezetpolitika egyik példája a decentralizált csapadékvíz-gazdálkodás. így Rajna-Pfalz tartomány települései számára törvény írja elő, hogy a csapadékvizet - amennyire csak lehetséges - a csapadékhullás helyén, azaz decentralizáltan kell visszatartani. A csapadékvíz-gazdálkodás ily módon azt az elvet követi, ami egyébként az újrahasznosításra és a hulladék gazdálkodásra is érvényes: megelőzés a hasznosítás előtt, hasznosítás a kezelés előtt, kezelés az elhelyezés előtt. Ennek az új üzemgazdasági koncepciónak egyik központi pillére a csapadékvíznek a lakott helyeken való visszatartása. Ez elsősorban széles felszínű medret jelent, mindenekelőtt a vidékies térségekben, valamint a lapos, de centralizált vápákban való tározást az egyes földeken. További lépés az elfolyó csapadékvíz mennyiségének csökkentése az esővíz részleges hasznosítása útján. Ezek az intézkedések olyan mérnöki szolgáltatásokat feltételeznek, amelyeket meg lehet ajánlani és amelyek iránt fel lehet kelteni az építtetők érdeklődését. 3.3 Tájépítés Szélesebb értelemben véve a tájépítés önmagában is hozzájárul a fenntarthatósághoz. A tájépítésnek - mint említettem- vannak építés-technikai és építéstervezési vonatkozásai is. Mint ismeretes, a családi házak tervezésénél is érvényesülnek az ökológiai, közgazdasági és szociális szempontok. Ennek megfelelően az új települések struktúrájának alkalmazkodnia kell a topográfiai viszonyokhoz, a vizek lefolyási irányához, a napsütés irányához, az összefüggő zöldterületek eloszlásához és az átszellőzés követelményeihez. Ezért gondolni kell a felszíni vizek új kezelési formáira is: a decentralizált visszatartásra, a hasznosításra, az elpárologtatásra és a beszivárogtatásra. Saját szakterületemen az építészek és a mérnökök által megvalósított modell-projektek már megmutatták ennek a gondolkodási és építési módnak a lehetőségeit és időközben ezek a lehetőségek Rajna-Pfalzban már az építészek és a mérnökök mindennapjainak részévé váltak. 3.4 Közlekedési rendszerek A közlekedés-szervezés az ökológiai tervezés fontos része. Ezen a területen is szinte új világ nyílik a mérnökök előtt a műszaki rendszerek javítása, az energia-hatékonyság és a közlekedés elterelése tekintetében. Sok város - külföldön még több, mint idehaza- már iránymutatóan előre lépett ezen a területen. Úgy gondolom, a helyközi forgalom nemrégiben bevezetett új rendje- a helyi illetékesség megerősödésével- Önök előtt is új alkotó teret nyit meg. 4. Mérnöki alkotó tevékenység helye a társadalomban és a politikában A mérnöki alkotás lehetőségeinek a technika és a térségi tervezés területén mutatkozó sokoldalúsága kérdésként veti fel a mérnöki szolgáltatásoknak a társadalomban és a politikában elfoglalt helyét. Ez a hely - és e tekintetben már mondandóm elején sem hagytam kétséget- a demokratikus, piacgazdaságot építő jóléti jogállam közösségén belül van. 4.1 Önállóság és a középosztály felelős gondolkodása A mérnöki tevékenységek különféle foglalkozásokban és különböző felelősségek összességében jelennek meg. Sok minden, amiről eddig beszéltem a közszolgálatban, az államigazgatás keretein belül valósul meg: vannak mérnökeink, akik a klasszikus szakigazgatási területeken ( az iparfelügyelet vagy a vízgazdálkodás területén) viselnek felelősséget. Az ő munkájuk nélkül az ipari társadalom által igényelt szolgáltatásokat nem lehetne megvalósítani. Ezen a területen a korszerű hivatáskép nagyot fordult abban az irányban, hogy a közszolgálatban dolgozó mérnökök az ipar és a gazdaság, a mesterségek művelői és a tanácsadó mérnökök partnereivé váltak. Ez esetben például arról az iparfelügyeletben dolgozó mérnökről van szó, aki ismeri a "vállalkozásait", és akihez ezek a vállalkozások segítségért és támogatásért fordulhatnak. 6
