Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám
Mindazonáltal engedjék meg, hogy leszögezzem: a Környezetvédelmi és Erdőgazdasági Minisztérium szakterületén a köztisztviselői és közalkalmazotti beosztásokban dolgozó mérnökök nem hoznak létre mérnöki műveket. Ez utóbbiak megvalósítása kizárólag a független építész és mérnök vállalkozók részére van fenntartva. Magától értődik, hogy az ipari vállalkozásoknak nagy alkotásait nem lehet elképzelni mérnökök nélkül. Itt mutatkozik meg a műszaki fejlődésben rejlő óriási potenciál. E területen serénykednek a szekértők azért az innovációért, ami közvetlenül átmegy a termelésbe és ott új követelményeket támaszt. Különös figyelmet érdemel a tanácsadó mérnökök munkája, akik önálló vállalkozóként, önálló felelősséggel és önálló kockázattal dolgoznak. A tanácsadó mérnökök függetlensége teszi lehetővé az új elképzelések megvalósítását, a műszaki előrehaladásnak azokat a lépcsőit, melyeken át a fenntarthatóság elérhető, megvalósítható. Azt gondolom, hogy a tanácsadó mérnökök azok, akik az interdiszciplinaritás felé leginkább nyitni képesek és akik a környezetvédelmi szakigazgatás legfontosabb partnerei, ha a környezetvédelem helyi megvalósítása kerül előtérbe. Mivel a tanácsadó mérnökök munkája például a közlekedési utak építésénél egyúttal a modern ipari állam infrastruktúráját is szolgálja, a Tanácsadó Mérnökök Kamarájával kialakított együttműködés keretében úgy akarunk ehhez hozzájárulni, hogy az e területen keletkezett konfliktusok hatékonyan, építő szellemben és partneri együttműködéssel ( mint például a tájápolás területén) legyenek feloldhatók. Elhatároztam, hogy ezért az ügyért - a fenntarthatóság szellemében- magam is kiállók. 4.2 A mérnöki teljesítmények díjazása Nem szabad elfeledkeznünk a szabad foglalkozásúak függetlenségével járó kockázatokról. A tanácsadó mérnökök egzisztenciája nagy mértékben függ a díjképzési rendszer kialakításától. Ennek- egészen természetes módon- biztosítania kell a szabad foglalkozás pénzügyi létalapját. Nyitva marad azonban a kérdés, hogy az a honorárium rendszer, amit tanácsadó mérnökök magukra kötelezőnek vélnek, megfelel-e - és ha igen mennyire - annak a célkitűzésnek, hogy ha valaki tanácsadói tevékenysége során hozzájárul a fenntarthatóság megvalósításához, ez az eredmény ne legyen diszkriminálva a honorárium-rendszer oldaláról. Ha a legnagyobb tervezési díjat a legnagyobb építőmérnöki művek biztosítják, ha a természetbe és a tájba való beavatkozás nyomja a legtöbbet a latba, ha az energiával nem kell takarékoskodni, idealista legyen az, aki a fenntarthatóság mellett ki akar tartani. Itt is igaz, mint bárhol másutt: sürgős reformra van szükség; e területen is harmonizálni kell. A Tanácsadó Mérnökök Kamarájával közösen meg akarjuk találni azt az utat, amit követve az Önök méltányos tiszteletdíja biztosítható lesz. Továbbra is igaz: aki olcsón tervez, drágán épít. Aki a tiszteletdíjat megrövidíti (például eláll az alapvizsgálatoktól és az előtervek készítésétől) akadályozza a mérnököt abban, hogy az kellőképpen megalapozott és alátámasztott tervet készíthessen. Engedjék meg, hogy e helyről is hangsúlyozzam: a Környezetvédelmi és Erdőgazdasági Minisztérium ellene van az un."generálvállalkozói versenykiírás"- nak. Mi a mellett szádunk síkra, hogy az összes mérnöki mű a tanácsadó mérnökök bevonásával valósuljon meg. A már kifejtett okokból a tanácsadó mérnök az építtető bizalmi személyeként kell hogy eljárjon minden egyes építmény esetében; mind a versenykiírásnál, mind a kivitelezés odaítélése során. A versenykiírást és az építési megbízás kiadását csak körültekintő tervezéssel lehet megalapozni. Csak így biztosítható a közületi és magán-építtetők érdekeit szolgáló, átlátható és a valóságot tükröző árrendszer. 4.3 Együttműködés Szememben a tanácsadó mérnökök, különösen a szakmai illetékességük és függetlenségük folytán, született együttműködő partnerei a fenntarthatóságra irányuló, hosszú távú, perspektivikus politikának. Ezen az alapon készítettem elő a Tartományi Mérnökkamarával való együttműködés szerződését, melyet előreláthatólag még a nyáron megköthetünk és amelyben mind a Mérnökkamara, mind a Minisztérium részéről kifejezésre kívánjuk juttatni, milyen sok közös feladatunk és cselekvési célunk van és azt, hogy a független és önálló felelősségű tanácsadó mérnökök milyen fontos partnerek az együttműködésen alapuló környezetpolitikában. Az állam a fenntartható fejlődést nem képes egyedül megvalósítani. A megvalósítás feltételezi a partnerek önálló felelősségét is. Én erre az önálló felelősségre építek. Őszinte örömömre szolgál, hogy a mérnökök részéről ehhez biztatást és a párbeszéd iránti készséget tapasztalom. 5. Kitekintés Amit magam részéről ettől a párbeszédtől remélek, az a köztudat széleskörű formálása. Tudatosítani kell, hogy a természetes életfeltételek csak úgy őrizhetők meg mindannyiunk számára, ha ez a cél a hivatal és a magán-szféra partneri együttműködésével valósul meg. Természetesen ez egyben az értékrendszer megváltozását is jelenti, illetve azt, hogy a vissza nem igazolt, rövid távú előnyök helyett a jövő generációért napjainkban viselt felelősséggel távlati környezetalakítást valósítunk meg a technika felelős figyelemmel kísérésével, az élet biztosítása érdekében. Klaudia Martini államminiszter NSZK 7
