Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám
hónapig tartó árvíz nagyon próbára tette az embereket. Ekkor a hivatali beosztásból kifolyólag védelemvezető-helyettesként tevékenykedtem. A körösi árvízvédekezés összességében eredményes volt, de Békés, Doboz, Köröstarcsa és Körösladány térségében komoly beavatkozásokat kellett tenni az árvíz megtartása érdekében. Látván az akkori események archívumait, az ember nem hiszi el, hogy sikerült megvédeni a településeket. Kormánykitüntetés és ami utána következett És az elismerés ? Az árvédekezési munkák elismeréseként többünket kormány kitüntetéssel jutalmaztak. A Tisza-völgy egészét érintően ismerték el tevékenységünket. A védekezést követően indult el egy jelentős árvízi fejlesztés a Körösökön. Ez általában mindig úgy van, hogy egy katasztrofális, vagy egy rendkívüli árvizet követően mindig új impulzust kap a fejlesztés. Ekkor fogalmazódott meg az a döntés először, hogy öblözeti elv szerint kell fejleszteni. Elhatároztuk, hogy "felülről" a magyar-román országhatártól lefelé a legértékesebb árvízi öblözetet, - ez a Fehér- Kettős-Körös baloldali fővédvonal által védett terület volt - majd a Fekete-Körös rakoncátlan viselkedése miatt Sarkad város, (akkor még nagyközség volt) védelmében a Fekete- Körös jobb part védtöltésén végzünk erősítést. A Fehér-Kettős-Körös bal parti töltés fejlesztése 15 évig tartott. Az árvíz-védekezési fejlesztéseknek újabb löketet adott az 1974, 1980,981, és az 1995. évi árvizek. Az árvíz-védekezési rendszer a mályvádi, a mérgesi és a most épülő Kisdelta tározókkal válik teljessé. Találkozás a belvizekkel. A meliorációs program Nemcsak árvíz volt, hanem sok más is. Az árvizekkel együtt jártak a belvizek is. A Körösök vidéke, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a belvízi művek kiépítettsége országosan igen jó, az elsők között van, hiszen 36,5 l/s/km2 főművek fajlagos kiépítettsége. Ennek során számtalan szivattyútelep épült - a Hármas- körös jobbpart töltésén - az osztályvezetői működésem alatt. Mezőtúr határában a Peresi, szó szerint is azért mondom mert ez egy peres szivattyútelep volt. A folyós homok talajra alapozott szivattyútelep esetében a KEVIÉP volt kivitelező és Hernádi Alajos úr - a későbbi pécsi igazgató - volt akkor a főmérnök. Én elég keményen tárgyaltam, mert egy egész telet egy gyengén megépített körgáttal kellett a Hármas-Körös jobb partján megvédeni. A Hernádi úrra csak jót tudok mondani, hisz amikor leültünk tárgyalni, azt követően minden úgy történt ahogy megegyeztünk és végül is megbillent alaplemezt is sikerült egyenesbe és vízszintbe állítani és máig is a legjobb szivattyútelepek egyike a Körösvidéken. Említhetném Mezőberény határában lévő nagyzugi, vagy a Fehér- Fekete-Körös között a Gyula П. szivattyútelepet is. Közreműködtem a Kemye II. Békés III. szivattyútelepek megépítésénél is. Ezek napjainkban is szintén fontos öblözeti torkolati művek. Megítélésem szerint ebben az időben - az 1980-as évekről van szó - be is fejeződtek a Körösök vidékén a belvízi művek, főművek kiépítése. És a melioráció ? A belvízi főművek kiépítésével szinte egy időben kezdődött meg a meliorációs program Békés megyében, amelyet nem a vízügyi igazgatóság tervezett és nem is volt a kivitelezője, csak mint hatóság koordinálta a feladatokat. Ebben jelentős szerep fűződik az én tevékenységemhez is, hiszen a gyűjtő hálózatokat a már korábban megépített főművekhez csatlakozva hoztuk létre. Ez zömében komoly állami támogatással és a vízgazdálkodási társulatok útján realizálódott. Az igazgatóság 400.000 hektáros területén mintegy 128 ezer hektár a drénezett terület, mely a mélyártereket érintő részeken valósult meg. Sajnos ez a hálózat a tulajdonváltás kapcsán megsérült. Szakmai szempontból nagyon indokolt lenne ezek rekonstrukciója, az új tulajdonviszonyhoz való igazítása. Úgy érzem, hogy ezek a művek annak idején jól lettek megtervezve, kivitelezve és engedélyezve is. Új szerepkörben. Az előrejutás grádicsai Ezek szerint jól érezte magát az osztályvezetői munkakörben ? Igen, de osztályvezetői működésem csak 1972-ig tartott. Ekkor meglepetésemre áthelyeztek - abban az időben a vízügyi igazgatóságoknak igen tagolt volt a szervezeti rendszere, a főmérnök alá két főosztályvezető tartozott - és a területi vízügyi felügyelet vezetője lettem, ami gyökeresen eltért az eddigi pályafutásomtól. Tizenhat év után egy olyan területre kerültem, amit eddig nem műveltem. Ehhez tartozott a vízügyi igazgatóság hatósági, államigazgatási tevékenysége, a vízkészlet-gazdálkodás, a vízgazdálkodás, a vízminőségi laboratórium és akkor indult a vízellátás- és csatornázás. Tehát egy olyan feladatsor, amely "kifelé" jelent meg a vízügyi igazgatóság munkájában. Itt rengeteg új információt és tapasztalatot szereztem. Főmérnöki működésem idejére így lett talán teljes a szakmai ismeretanyagom. Be kell vallanom, hogy a hatósági tevékenységet nem soroltuk a akkor a fontos tevékenységek élvonalába a vízügyi igazgatóság belső hierarchiájában. Az akkori kollégák - gondolok itt dr. Márki-Zay Lajosra, dr. Jakucs Tamásné hatósági osztályvezetőre, Bátkai József laborvezetőre, Óbert Ferenc osztályvezetőre, aki ma a Polgári Védelem Országos Parancsnokságán dolgozik - nagyon jó munkatársak voltak. Szlávik Lajos abban az időben doktorált hidrológiából. Jó gárda volt és talán a személyem is hozzájárult ahhoz, hogy egyensúlyba került a vízügyi igazgatóságon belül a klasszikus szakágazat, valamint az ágazatirányítást végző igazgatósági tevékenység. Innen már csak egy ugrás volt az igazgató helyettesi poszt. 1975 július 1-én neveztek ki igazgatóhelyettes főmérnöknek. Az előző két-három évben vagy négy embert "próbált ki" Takács Lajos igazgató, míg rám esett a választás. Ebben a beosztásban dolgoztam 1999 február végéig, azaz 24,5 évig. A Tiszavölgyi főmérnökök, akik Tiszalökön búcsúztattak mondták, hogy nem emlékeznek rá: vajon volt-e még valaki ilyen műszaki vezetői beosztásban ennyi ideig ebben az évszázadban. A főmérnöki pályafutásom ideje alatt folytattuk a Körösök rendszerének árvízi fejlesztését. A "hattyúdalom" - ha szabad így mondani - az árvízi szükségtározók között a Kis-delta tározó volt, melynek az elvi tanulmányát az én vezetésemmel csináltuk meg három évvel ezelőtt. Ennek alapján két kemény tárgyalás után döntött a KHVM Vízkárelhárítási Főosztály vezetője úgy, hogy ezt meg kell építeni összegre való tekintet nélkül, mert ez adja a Körösök árvízbiztonsági rendszerének a legnagyobb biztonságát. Ugyancsak fontos feladat volt az utóbbi három évben a békésszentandrási vízlépcső és a gyulai duzzasztómű rekonstrukciója is. Ennek a koordinációja 8
