Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 4. szám

hónapig tartó árvíz nagyon próbára tette az embereket. Ekkor a hivatali beosztásból kifolyólag védelemvezető-helyettesként tevékenykedtem. A körösi árvízvédekezés összességében ered­ményes volt, de Békés, Doboz, Köröstarcsa és Körösladány térségében komoly beavatkozásokat kellett tenni az árvíz megtartása érdekében. Látván az akkori események archívumait, az ember nem hiszi el, hogy sikerült megvédeni a településeket. Kormánykitüntetés és ami utána következett És az elismerés ? Az árvédekezési munkák elismeréseként többünket kormány kitün­tetéssel jutalmaztak. A Tisza-völgy egészét érintően ismerték el tevékenységünket. A védekezést követően indult el egy jelentős árvízi fejlesztés a Körösökön. Ez általában mindig úgy van, hogy egy katasztrofális, vagy egy rendkívüli árvizet követően mindig új impulzust kap a fejlesztés. Ekkor fogalmazódott meg az a döntés először, hogy öblözeti elv szerint kell fejleszteni. Elhatároztuk, hogy "felülről" a magyar-román országhatártól lefelé a legértékesebb árvízi öblözetet, - ez a Fehér- Kettős-Körös baloldali fővédvonal által védett terület volt - majd a Fekete-Körös rakoncátlan viselkedése miatt Sarkad város, (akkor még nagyközség volt) védelmében a Fekete- Körös jobb part védtöltésén végzünk erősítést. A Fehér-Kettős-Körös bal parti töltés fejlesztése 15 évig tartott. Az árvíz-védekezési fejlesztéseknek újabb löketet adott az 1974, 1980,981, és az 1995. évi árvizek. Az árvíz-védekezési rendszer a mályvádi, a mérgesi és a most épülő Kisdelta tározókkal válik teljessé. Találkozás a belvizekkel. A meliorációs program Nemcsak árvíz volt, hanem sok más is. Az árvizekkel együtt jártak a belvizek is. A Körösök vidéke, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a belvízi művek kiépítettsége országosan igen jó, az elsők között van, hiszen 36,5 l/s/km2 főművek fajlagos kiépítettsége. Ennek során számtalan szivattyútelep épült - a Hármas- körös jobbpart töltésén - az osztály­­vezetői működésem alatt. Mezőtúr határában a Peresi, szó szerint is azért mondom mert ez egy peres szivattyútelep volt. A folyós homok talajra alapozott szivattyútelep esetében a KEVIÉP volt kivitelező és Hernádi Alajos úr - a későbbi pécsi igazgató - volt akkor a főmérnök. Én elég keményen tárgyaltam, mert egy egész telet egy gyengén megépített körgáttal kellett a Hármas-Körös jobb partján megvédeni. A Hernádi úrra csak jót tudok mondani, hisz amikor leültünk tárgyal­ni, azt követően minden úgy történt ahogy megegyeztünk és végül is megbillent alaplemezt is sikerült egyenesbe és vízszintbe állítani és máig is a legjobb szivattyútelepek egyike a Körösvidéken. Említhetném Mezőberény határában lévő nagyzugi, vagy a Fehér- Fekete-Körös között a Gyula П. szivattyútelepet is. Közreműködtem a Kemye II. Békés III. szivattyútelepek megépítésénél is. Ezek nap­jainkban is szintén fontos öblözeti torkolati művek. Megítélésem szerint ebben az időben - az 1980-as évekről van szó - be is fejeződtek a Körösök vidékén a belvízi művek, főművek kiépítése. És a melioráció ? A belvízi főművek kiépítésével szinte egy időben kezdődött meg a meliorációs program Békés megyében, amelyet nem a vízügyi igaz­gatóság tervezett és nem is volt a kivitelezője, csak mint hatóság koordinálta a feladatokat. Ebben jelentős szerep fűződik az én tevékenységemhez is, hiszen a gyűjtő hálózatokat a már korábban megépített főművekhez csatlakozva hoztuk létre. Ez zömében komoly állami támogatással és a vízgazdálkodási társulatok útján realizáló­dott. Az igazgatóság 400.000 hektáros területén mintegy 128 ezer hektár a drénezett terület, mely a mélyártereket érintő részeken való­sult meg. Sajnos ez a hálózat a tulajdonváltás kapcsán megsérült. Szakmai szempontból nagyon indokolt lenne ezek rekonstrukciója, az új tulajdonviszonyhoz való igazítása. Úgy érzem, hogy ezek a művek annak idején jól lettek megtervezve, kivitelezve és engedélyezve is. Új szerepkörben. Az előrejutás grádicsai Ezek szerint jól érezte magát az osztályvezetői munkakörben ? Igen, de osztályvezetői működésem csak 1972-ig tartott. Ekkor meglepetésemre áthelyeztek - abban az időben a vízügyi igazgatósá­goknak igen tagolt volt a szervezeti rendszere, a főmérnök alá két főosztályvezető tartozott - és a területi vízügyi felügyelet vezetője let­tem, ami gyökeresen eltért az eddigi pályafutásomtól. Tizenhat év után egy olyan területre kerültem, amit eddig nem műveltem. Ehhez tartozott a vízügyi igazgatóság hatósági, államigazgatási tevékenysége, a vízkészlet-gazdálkodás, a vízgazdálkodás, a vízminőségi laboratórium és akkor indult a vízellátás- és csatornázás. Tehát egy olyan feladatsor, amely "kifelé" jelent meg a vízügyi igaz­gatóság munkájában. Itt rengeteg új információt és tapasztalatot szereztem. Főmérnöki működésem idejére így lett talán teljes a szak­mai ismeretanyagom. Be kell vallanom, hogy a hatósági tevékenységet nem soroltuk a akkor a fontos tevékenységek élvonalá­ba a vízügyi igazgatóság belső hierarchiájában. Az akkori kollégák - gondolok itt dr. Márki-Zay Lajosra, dr. Jakucs Tamásné hatósági osztályvezetőre, Bátkai József laborvezetőre, Óbert Ferenc osztály­­vezetőre, aki ma a Polgári Védelem Országos Parancsnokságán dol­gozik - nagyon jó munkatársak voltak. Szlávik Lajos abban az időben doktorált hidrológiából. Jó gárda volt és talán a személyem is hoz­zájárult ahhoz, hogy egyensúlyba került a vízügyi igazgatóságon belül a klasszikus szakágazat, valamint az ágazatirányítást végző igazgatósági tevékenység. Innen már csak egy ugrás volt az igazgató helyettesi poszt. 1975 július 1-én neveztek ki igazgatóhelyettes főmérnöknek. Az előző két-három évben vagy négy embert "próbált ki" Takács Lajos igazgató, míg rám esett a választás. Ebben a beosztásban dolgoztam 1999 február végéig, azaz 24,5 évig. A Tiszavölgyi főmérnökök, akik Tiszalökön búcsúztattak mondták, hogy nem emlékeznek rá: vajon volt-e még valaki ilyen műszaki vezetői beosztásban ennyi ideig ebben az évszázadban. A főmérnöki pályafutásom ideje alatt folytattuk a Körösök rend­szerének árvízi fejlesztését. A "hattyúdalom" - ha szabad így mon­dani - az árvízi szükségtározók között a Kis-delta tározó volt, melynek az elvi tanulmányát az én vezetésemmel csináltuk meg három évvel ezelőtt. Ennek alapján két kemény tárgyalás után döntött a KHVM Vízkárelhárítási Főosztály vezetője úgy, hogy ezt meg kell építeni összegre való tekintet nélkül, mert ez adja a Körösök árvízbiz­tonsági rendszerének a legnagyobb biztonságát. Ugyancsak fontos feladat volt az utóbbi három évben a békésszentandrási vízlépcső és a gyulai duzzasztómű rekonstrukciója is. Ennek a koordinációja 8

Next

/
Thumbnails
Contents