Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám
zétételére. Legfőbb célja a készletekkel takarékoskodó talaj- és vízgazdálkodás bevezetése. A Hírlevél 1999. évi első száma részletesen ismerteti azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Moldávia fejt ki a korszerű vízgazdálkodás felépítésére. Moldávia népsűrűsége 130 fő/km2. A népesség több mint fele él vidéken s területe 85 %-át a mezőgazdaság használja. A Moldáv Köztársaság számos súlyos krízis-helyzettel nézett szembe, melyekből nehezen lábalt ki. A máig is tartó gazdasági problémák csak részben okai a bonyolult helyzetnek. Az ország még mindig függ a volt Szovjetunió országaival folytatott kereskedelemtől, ami exportjának 70 %-át teszi ki és főleg mezőgazdasági termékekből áll. A problémákat súlyosbították az árvizek és az aszályok okozta károk. Az aszályokat századok óta jegyzik. A víz még átlagos évben is kevés. Egy száraz időszak 1996-ban elvitte a mezőgazdasági termelés előző évhez viszonyított 37 %-át. Moldáviában gyakorlatilag hosszú évek óta nincs öntözés. Az öntözött terület 20 000 ha volt 1945-ben, 1965-ben 75 000 és 1995-ben 310 000 ha, mintegy 18 %-a a művelhető területnek. Öntözést főleg a gabona-termesztésben alkalmaznak és csak kis mértékben a gyümölcs és zöldség-termesztésben. Mégis drámai módon emelkedtek a termelési költségek, főként az energiahordozóké. Az öntözéshez szükséges szivattyúk és csővezetékek részben elhasználódtak, aminek helyreállítására programot indítottak, de a szükséges összeget ehhez nehezen tudják előteremteni. A moldáv kormány jelenleg külföldi segítségre szorul, hogy megoldhassa napi problémáit. A helyzet azonban bonyolult, miután a szükséges jogi és szervezeti szabályzókat, szabványokat még nem alkották meg. A kormány ezért kéri a segíteni kész külföldi befektetőket, szakértőket és szervezeteket, hogy segítsenek leküzdeni a talaj- és vízgazdálkodás felismert hiányosságait. A Hírlevél legutóbbi száma érdekes beszámolót közöl a délnyugat-angliai vízi infrastruktúra tervezéséről. Az Egyesült Királyságban gyakorolt vízvédelem követelményeit és műszereit a fenntartható regionális fejlesztés alapelveinek katalógusa sorolja fel, mint amilyen a szennyező fizet elv megvalósítása, az árvízi kockázat kezelése, a vízi környezet és a parti sáv üdülési célú fejlesztése, vagy a szennyvízkezelés a legkorszerűbb technológiával ( nem kizárva a túlzott költségeket ). A környezeti fejlesztésre helyi tervek készülnek, amelyek kötelező feltételeket és időbeli ütemezést tartalmaznak, s melyeket egyeztetni kell a helyi lakossággal. A Hírlevél másik témája a vízgazdálkodás tradíciói és a jelenlegi átalakulás a Cseh Köztársaságban. Vízgyűjtőgazdálkodás határozta meg mindig a vízkészletek adminisztrációját, az Elba, az Odera és a Duna egyik mellékfolyója, a Morava vízgyűjtőjén a Cseh Köztársaságban, melyet az európai vízválasztó oszt ketté. A lakosság 86 %-a részesül közműves vízellátásban és 74 %-ának van közcsatornája. Hollandia támogatásával, az EU Víz Keretprogram előirányzataira alapozva kísérleti projekteket dolgoznak ki a modern vízgazdálkodás alkalmazására. Ez további hozzájárulás az ország EU csatlakozásának előkészítéséhez. Egy további cikk a német-lengyel projekt ( A folyók mezőgazdasági eredetű, nem pontszerű műtrágya szennyezése az Odera-medencében ) második részének befejezéséről szól. A GIS segítségével lehetséges volt többfokozatú matematikai modell kidolgozása a felszín alatti és a felszíni tápanyag szállításra és a modell alkalmazására a teljes 114 000 km2-es területre. A projekt már elkezdett harmadik részében az Odera és a Balti tenger várható szennyezés-terhelésének hatását kívánják szimulálni több scenárió esetére. A Hírlevél beszámol az ICID Cseh Nemzeti Bizottsága szervezésében tartott májusi munkaülés érdekes eredményeiről, melyek befolyással voltak a volt szocialista országok vízgazdálkodásának és mezőgazdaságának alakulására. A konferencia nyilvánvalóvá tette, hogy a nyereséges mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges szabad-piaci eszközök tényleges javításra szorulnak több közép- és kelt-európai országban. Vezetési koncepciók, részvételi modellek, megelőző árvízvédelem, óvatos talajművelés, a mezőgazdasági öntözés és vízrendezés környezetbarát átformálása a gazdasági szükségleteknek megfelelően - voltak azok a felvázolt témakörök, amelyek a jövő talaj- és vízgazdálkodásával kapcsolatos feladatokat jelentik. Fordította: Hegedűs Miklós Az UNESCO regionális Tudományos Világkonferenciája Budapesten (1999. június 28-30.) A nagy szakmai érdeklődéssel kísért konferencia nemzetközi fórumot biztosított a vízgazdálkodással kapcsolatos társadalmi részvétel európai tapasztalatainak megismerésére. Dr. Hajós Béla, a KHVM vízügyi helyettes államtitkár harminc ország több mint száz résztvevője előtt tartott előadásában hangsúlyozta: a Magyarországon rendezett Tudományos Világkonferencia jelentőségét növeli, hogy a vízgazdálkodás problémái Európa szerte a fokozottan a figyelem középpontjába kerülnek, ezért a vízgazdálkodást érintő kérdéseket a műszaki, gazdasági, szakmai érvek alapján és csak társadalmi részvétellel lehet megoldani. (OÁ) 5
