Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám
Mivel a börtönben is foglalkozott matematikai tanulmányokkal, 1859-ben befejezte és kiadta "A számtan elemei közönséges számokban" c. művét, amely azóta több kiadást is megért. 1861-ben országgyűlési képviseló'vé választották, az országgyűlés feloszlatása után visszatérve Debrecenbe most már elfoglalhatta régi tanszékét a Református Kollégiumban. A tanszék tulajdonképpen ekkor kezdett újra működni, mivel a hatosztályos gimnázium mellé a fó'iskolai tanulmányokra előkészítő bölcseleti tanfolyamot szerveztek, melynek második évében a felsőb mathesis alapvonalai szerepeltek előírásként. Ebben az időben Csányi képviselte a Kollégiumban a természettudományok tovább élését, mely halála után meg is szűnt. A korábban daliás professzort azonban a hat éves fogság testileg nagyon megviselte. Nem tudott már olyan folyékonyan előadni, mint korábban, látása is egyre jobban gyengült. Ennek ellenére sem hagyta abba tudományos munkásságát. 1862-ben kiadta tanszéki elődje - Kerekes Ferenc professzor - hátrahagyott, s a matematikai analisis tárgykörébe tartozó munkáit "A felsőbb mértan valódi alapelvei és egy toldalék töredékkel" címen. Csányit az Akadémia 1863. január 13-án választotta levelező tagjává. Székfoglalóját "Rövid tájékozódás a mértan rendszere felett" címmel tartotta. Kéziratban maradtak "Differentiális számvetés és felsőbb analisis", valamint "Tájékozás a mértan rendszere felett" című művei. Csányi Dániel 48. születésnapján, 1867. január 20-án Debrecenben hunyt el, ott is van eltemetve. Özvegyét és két árvát hagyott hátra. Tudományos munkássága, hazaszeretete, mely a legreménytelenebb helyzetben is megnyilvánult, tiszteletet ébreszt bennünk a fiatalon elhunyt tudós iránt. (Folytatjuk) dr. Dimka Sándor Egy tanulmányi verseny képei 19
