Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám
2.rész 1924. április 28. t ZIELINSKY Szilárd (Budapest) mérnök, műegyetemi tanár, kormánybiztos. A vasbeton építés meghonosítója Magyarországon. Számos vasbeton szerkezetű víztornyot, hidat, gyár-, valamint raktárépületeket tervezett és épített (a margitszigeti és szegedi víztorony). Tőle származik a Lánchíd újjáépítésének terve is. A Budapesti Mérnöki Kamara első elnöke volt. (* 1860 máj. 1. Mátészalka) 1924. július 13. * CZINKOTSZKY István (Munkács) mérnök. Oktatott a műegyetemen és a bajai Vízgazdálkodási Főiskolán. Vezető munkatárs volt a Vízügyi Tervező Vállalatnál és az OVH-nál, majd a Vízgazdálkodási Intézetnél. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészítésében vezető szerepet játszott, (t 1981. szept. 21. Bp.) 1924. augusztus 2. t RUPCSICS [RUPCIC] György (Budapest) folyamszabályozó mérnök. A Tisza-szabályozás egyik kiemelkedő alakja, a tiszai kotrások irányítója, az Al-Duna szabályozási munkálatok vezetője. 1887 után évekig a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat főmérnöke volt. (* 1858. Módos) 1924. szeptember 22. t LISZNYAI DAMÓ Tihamér (Budapest) mérnök. A Tisza-szabályozásnál vízépítészeti felügyelő volt, majd az Országos Vízépítési Igazgatóság kultúrmérnöki osztályát vezette. Miniszteri tanácsosként Kvassay Jenő közeli munkatársa volt. Pályafutásának végén 1923-ban ny. helyettes-államtitkárként a Pest-megyei lecsapolási munkák irányítója volt. (* ?) 1924. február 25. * SZALAY Miklós (Budapest) a műszaki tudományok kandidátusa. Éveken át a BME Vízépítési Tanszékének nagy felkészültségű oktatója volt. Egyetemi tanárként jelentős szerepet játszott a Khartoumi Egyetemen vízépítési tanszékének megszervezésében. Számos UNESCO tanfolyam előadója volt. (t 1978. jún. 12. Bp.) 1924. Megkezdték a Tassi Vízlépcső építési munkálatait. A vízlépcsőt 1927-ben helyezték üzembe. 1924. Megjelent BOGDÁNFY Ödön Az Alföld hidrológiája. Vízimunkálatok az Alföldön c. munkája, amely a Duna és a Tisza vízjárásának leírása mellett a hazai vízszabályozások és társulati munkák történetét foglalta össze. 1924. Elsősorban anyagi okok miatt ez évtől kezdve négy esztendőn át nem jelent meg az állami vízügyi szolgálat szaklapja a Vízügyi Közlemények. 1924. Az év folyamán elhelyezték a Dunán a folyami kilométer táblákat. 1949. január 23. A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya közgyűlést tartott, amelyen bejelentették a Magyar Hidrológiai Társaságnak, mint egy új egyesületnek megalakulását. A MHT egyúttal tagként csatlakozott a MTESZ-hez. A MHT első szakosztálya a MAUCHA Rezső elnökletével megalakított Limnológiai Szakosztály volt. 1949. április 1. Megalakították a kútfúrásokkal és talajmechanikai munkálatokká1 foglalkozó Mélyépítő és Mélyfúró Nemzeti Vállalatot. A vállalat tevékenységét a KPM. VIII. főosztálya felügyelte. 1949. október 7. A Kormány a vízgazdálkodási feladatok koordinálására 11 tárca képviselőjének részvételével megalakította az Országos Vízgazdálkodási Tanácsot. A Tanács határozatai véleménnyel ellátott javaslatok voltak az illetékes miniszter számára, aki egyet nem értés esetén a Népgazdasági Tanács döntését kérhette. 1949. október 19. A nagy állami építőipari beruházások mélyépítési terveinek elkészítése érdekében létrehozták a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) elődjét az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Irodát (ÁMTI). 1949. Mint önálló vízügyi feladatot ellátó intézményt, létrehozták az Árvédelmi Készenléti Szervezetet (ÁKSZ). 1949. A 104/1949. sz. Minisztertanácsi rendelet döntött az állami öntöző vállalatok létrehozásáról. 1949. Üzembe helyezték a kiskörei és a milléri öntözőrendszert. 1949. Megépült Kecskemét, Kőszeg és Nagybátony közműves vízellátó rendszere. 1974. március 31. t PAPP Szilárd (Budapest) vegyészmérnök, a kémiatudományok kandidátusa, bölcsész doktor. Az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője volt. Fő működési területének a vízanalitika és víztechnológia tekinthető. Mindezek mellett foglalkozott a felszíni vizek terhelhetőségének és öntisztulásának kérdéseivel is. (* 1905. márc. 4. Eperjes) 1974. augusztus 25. t GYÖRGY István (Budapest) mérnök. Munkássága a budapesti Metró tervezésében és megvalósításában alapvető volt. A Vízügyi Tervező Vállalat igazgatójaként (1958-1974 között) a Kiskörei Vízlépcső tervezését is irányította. Jelentős szerepe volt a FAO megbízásából a fejlődő országok részére készült tervek megvalósításában. (* 1909. márc. 3. Bp.) 1974. szeptember 4. A Minisztertanács I046/1974.(1X.4.) sz. határozatával létrehozta az Országos Környezetvédelmi Tanácsot, amely környezetvédelmi ügyekben a kormány javaslattevő és véleményező szerveként működött 1977-ig. Feladatát ekkortól az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal vette át. 1974. Megjelent LIGETI László: A Balaton és szabályozása c. munkája, amely első ízben foglalta össze a balatoni vízimunkák történetét. 1974. Üzembe helyezték a vízben szegény Mátra-vidék ivóvíz-szükségletének részbeni kielégítésére a Nagy-patak vizét felduzzasztó, I millió köbméteres Csórréti-tározót. Összeállította: Fejér László 20
