Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám
Szigetköz Katona Kálmán Közlekedési Hírközlési és Vízügyi miniszter 1999. május 13-án Szigetközi bejáráson vett részt Dr. Papp János a terület országgyűlési képviselőjének a meghívására. A terepszemlére elkísérte Ivanics Ferenc a Györ-Moson-Sopron megyei közgyűlés elnöke és Janák Emil az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. A látogatás célja - ahogy a miniszter fogalmazott - személyesen kívánt meggyőződni a szigetközi állapotokról. Főleg a vízpótlásról és mindazokról a rehabilitációs tennivalókról, melyeket a térség érdekében meg kell valósítani. A látottakról sajtótájékoztatón számolt be az újságíróknak. "Nagyon szomorú látványra számítottamkezdte a miniszter. Lehet, hogy nem készültem fel kellően, de amit láttam az meglepett. A vízpótló rendszer jól szolgálja a mellékágak és a mentett oldali területek vízháztartását. Eredményes munkát végeztek a környezetvédelmi és a vízügyi szakemberek ezen a területen. Reális lehetőséget látok arra, hogy a Nemzeti Park kialakítása megvalósuljon. Természetesen további környezetvédelmi és vízügyi problémákat meg kell oldani." Pesztenlehrer Ottó * * * Emlékülés A Víz Világnapja és az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordúlója alkalmából a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezete ez év március 24-én emlékülést rendezett "vizimérnökök a szabadságharcban " címmel. Az összejövetelen megemlékeztek Hieronymi Ottó Ferenc mérnökről, Petzelt József és Mihálik János honvéd alezredesekről. Részletesen ismertették szabadságharcos tevékenységét, bemutatták életművét és tudományos munkásságát Asbóth Sándor honvéd alezredesnek, Hollón Ernő ezredesnek, Csányi Dániel őrnagynak és Péch József honvéd tiszthelyettesnek. A rendezvényt követően megkoszorúzták Csányi Dániel honvéd őrnagynak, a Tiszaszabályozás mérnökének , a Debreceni Református Kollégium fizika és matematika professzorának , az Akadémia tagjának a debreceni köztemető díszsírhelyén lévő sírját. A koszorúzást a Kollégiumi Kántus zsoltárénekléssel tette ünnepélyesebbé. A síron koszorút helyezett el a Debreceni Református Kollégium, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Debreceni Akadémiai Bizottság, A Magyar Hidrológiai Társaság Hajdú-Bihar megyei Szervezete és a Keviép Kft. Dr Dunka Sándor A JÖVŐ EMLÉKEI 10 éves a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tíz évvel ezelőtt - 1989. március 31-én - alakult meg a hazai víz és csatorna és fürdő szolgáltatás munkavállalóinak ágazati szakszervezete, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A jubileum alkalmából 1999. március 31-én rendezett ünnepségen Zsíros Sándor, a VKDSZ titkára ugyanabban az órában köszöntötte az ország különböző területeiről érkezett szakszervezeti küldötteket és vendégeket, mint amelyik napon és órában egy évtizeddel korábban az alakuló Kongresszust megnyitotta. A meghívottak között volt Rémai János, a KHVM főosztályvezetője, Viola András a Vízügyi Érdekegyeztető Konzultatív Fórum titkára, Bukta Endre a Víz és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetségének főmunkatársa és Főcze Lajos, az Autonóm Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. " A megalakulás időszakában a helyzet felismerésére, bátorságra és következetességre volt szükség. Ezért köszönet mindazoknak, akik megalapozták, hogy Szövetségünk ma már az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének meghatározó tagszervezete, a vízügyi ágazat reprezentatív szakszervezeti szövetsége lett. " - kezdte megemlékezését Zsíros Sándor a VKDSZ titkára. Érdemes emlékezni a kezdetekre. Az alakuló Kongresszuson 37 munkahelyi szakszervezet küldöttei döntöttek az új szakszervezet megalakulásáról. Egyértelműen fogalmaztak: " Az önálló szakmai szakszervezetnek közvetlen érdekérvényesítést kell tudni megvalósítania, hatékonyabb érdekvédelmet és képviseletet ellátnia, hogy a tagság bizalma visszatérjen a szakszervezetek iránt. Erre a lehetőség megteremtődött, csak élni kell tudni vele." Bár az önálló szakszerveződést a HVDSZ akkori vezetői másként képzelték el, a " vizesek " az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének alapításában vettek részt, mely a hat magyar szakszervezeti konföderáció harmadik legnagyobb szövetsége és a közszolgáltatások munkavállalóinak legjelentősebb érdekképviselete. Az elmúlt évek mérlege. A VKDSZ munkájának eredményességét bizonyítja, hogy- az érdekkörébe tartozó munkavállalók 90 %-át munkahelyi szintű kollektív szerződés védi,- az ágazati szövetség " vízügyi ágazati" és " fürdős " szakmai kollektív szerződést kötött a Víz és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetségével, illetve a Magyar Fürdőszövetséggel. A szövetség követeléseit elsősorban a víz, csatorna és fürdő szolgáltatás területén jelentkező gondok megoldása érdekében fogalmazta meg. Ezen felül a szolidaritás és a szociális segítségnyújtás terén Szociális és Oktatási Közalapítványt hozott létre, melyből a tehetséges, de szociálisan rászoruló tanulókat és nehéz helyzetben lévő munkavállalókat támogatnak. Természetes feladatuknak tekintik gyűjtések szervezését a természeti katasztrófák károsultjai, a váratlanul súlyos anyagi helyzetbe kerülő munkavállalók megsegítésére. A szövetség választmányának előrelátó döntése volt a Bizalom Ágazati Önkéntes Nyugdíjpénztár megalapítása is, melynek létszáma ma már eléri a 10 ezer főt. A szövetség törekvései Végezetül szólni kell azokról a törekvésekről is, amelyekkel kapcsolatosan ma még csak csekély eredmények vannak, de nélkülözhetetlen megvalósításuk az ágazat sikeres működéséhez. Ilyenek- a korszerű bértarifa rendszer,- a 13. havi bér kifizetése,- a foglalkoztatás-biztonsággal összefüggő kérdések,- az ágazati munkaügyi szabályozás színvonalának emelése. Különösen fontos a kollektív erő és szolidaritás jelentőségének felismerése, mely csak összefogással lehetséges. Csak bízni lehet abban, hogy a 2000. Évben összeülő kongresszus a " vizes " és a " fürdős " munkavállalók igényeihez igazodó egyben a kor követelményeinek is megfelelő programot alakít ki és fogad el.-VIO-14
