Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám
műszaki-gazdasági és nem rokonszenv vagy ellenszenv kérdése. Ugyanakkor a bizottsági munkában egy-egy ügyben elhangzó nem évekre elódázhatja valamely település fejlesztési problémájának megoldását. Ez pedig a Bakony térségében már nem egy település, hanem már egy térség ügye. Úgy gondolom, hogy a kérdéskör további szabályozása során ezekre az anomáliákra is célszerű figyelemmel lenni. A Területi Vízgazdálkodási Tanács szakmai bizottságainál gondot okozhat a bizottság tagjainak a közös munkában való részvétele. Több esetben csak a minimálisan kötelező létszám jelenik meg a szabályosan meghirdetett tárgyalásra. Általában mindig ugyanazok a személyek jelennek meg vagy maradnak távol. Ennek oka lehet az is, hogy egyes időszakokban meglehetősen sok ügyet kell vizsgálni, sok a munka, de lehet az is, hogy még az utazási költség sem számolható el kiadásként, s ez ma nem elhanyagolható kérdés. Nem beszélve arról, hogy a tervek előzetes vizsgálata és a tárgyalásokon való részvétel időigényes. Azt hiszem hogy a társadalmi munkában ma ez egyedülálló megoldás. Lehet hogy ez a probléma a kezdeti nehézségekkel függ össze, de nem hanyagolható el és feltétlenül megoldást igényel. Összefoglalva: A Területi Vízgazdálkodási Tanács Veszprém megyei szakmai bizottságának tevékenysége újszerű, a tervezők és beruházók részére még kissé szokatlan. Tény az is, hogy e tevékenység szükségességéhez nem fér kétség, hiszen ezzel a módszerrel a korábban felmerült problémák jelentős része kiszűrhető és egy két év elteltével az országos tapasztalatok ismeretében akár további szabályozási követelmények is megfogalmazhatók lesznek. Dr Kaliczka László Kutatás és gyakorlat Egyetemi Tudományos Diákköri konferencia Mosonmagyaróváron A Pannon Agrártudományi Egyetem három karának (Mosonmagyaróvár, Keszthely, Kaposvár) részvételével Egyetemi Tudományos Diákköri Konferenciát rendeztek, melynek ezúttal Mosonmagyaróvár volt a házigazdája. Hét szekcióban és hetven témában hangzott el előadás , melyek során a Kör hallgatói ismertették kutatási eredményeiket. A Környezettudományi szekcióban szerepelt Knoch Lívia V. évfolyamos hallgató Kaposvárról ( Konzulense: Körmendi Sándor egyetemi adjunktus) akit az Állattartó telepi Szennyvíz környezetkímélő hasznosításának lehetőségei vízi ökológiai rendszerben címmel megtartott előadásáról kérdeztem. Mért ezt a témakört választotta ? A hazai súlyos vízvédelmi problémák közül az egyik a Balaton vízminőségének problémaköre. A víz eutrofizációjának egyik oka a Balaton vízgyűjtő területe környékén létrehozott" hígtrágyás " állattartó telepek működése. Ezeken a telepeken a folyékony halmazállapotú mezőgazdasági melléktermékeknek nemcsak tisztítása, hanem kömyezet-kímélő hasznosítása oldhatja meg a gondokat. Dolgozatomban ezért a viziszámyastelepeken keletkező szennyvizek halastavakban való elhelyezésével foglalkozom. Melyek voltak fontosabb célkitűzései ? Több célt is kitűztem magam elé. Egyaránt érdekelt- az integrált kacsa-hal rendszer vízminőség vizsgálata,- a stabilizációs tó-halastó rendszer tisztítási hatásfokának alakulása- a természetes táplálékkészlet kvalitatív és kvantitatív analízise, valamint- a szerves anyag halászati hasznosításának lehetősége különböző halnépesítési szerkezet és sűrűség esetén. Hol végezte a vizsgálatokat ? A vizsgálatokra a Balatoni Halászati Rt imapusztai üzemegységében került sor egy 0,3 ha stabilizációs tó és 25 ha halastó területén. A halastóban heti illetve kétheti gyakorisággal vizsgáltam a vízkémiai állapotot, a mezooplankton kvalitatív és kvantitatív összetételét, valamint a hozamok alakulását. Milyen eredményre jutott? A kísérleti halastó stabilizációs tóra vonatkozó hatásfokának jellemzői érdekes képet mutatnak: 1966 1967 1968 vezetőképesség % 37 31 35 ammónium ion % 99 96 97 KOI % 42 69 85 A vizsgált években a stabilizációs tóban a Daphnia pulex és a Brachionus rubens, míg a kísérleti tóban Cyclopoida, Daphnia, Bosmina és Moina dominancia volt a jellemző. A tenyész időszakban a halak számára felvehető méretű taxonok jelenléte volt a meghatározó. Az 1996-os évben a polikultúrás, háromnyaras telepítés után az összes hozam ( 947 kg/ha ) 73 %-a; 1997-ben ugyanilyen telepítés után az összes hozam ( 988 kg/ha ) 69 %-a volt a természetes hozam. 1998-ban természetes pontyívatás és egynyaras busa, amur kitelepítés. A lehalászási adatok a dolgozat készítésének időpontjában még nem álltak rendelkezésre. Milyen következtetést vont le a vizsgálat alapján ? A vizsgálati eredmények alapján azt állapítottam meg, hogy a kacsa-hal integrált rendszer egyaránt alkalmas az állattartó telepi szennyvíz környezetkímélő hasznosítására és a gazdaságos haltenyésztés megvalósítására. Knoch Lívia V. évfolyamos hallgatót a bíráló bizottság kutató munkájáért jutalomban és dicséretben részesítette. Ez utóbbihoz mi is készséggel csatlakozunk. Dr László László 13
