Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám
Minden kezdet nehéz Egy Területi Vízgazdálkodási Tanács Műszaki Bizottsága tagjának tapasztalatai Az 1995.évi LVII. Törvényben foglaltak alapján kiadott 5/1998. KHVM rendelet szerint az ország egész területén, de a vízügyi igazgatóságok székhelyén és működési területére kiterjedően Területi Vízgazdálkodási Tanácsok alakultak. A Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács 1998. június 19-én alakult meg. Működési területe Fejér, Tolna és Veszprém megyékre terjed ki. Ez utóbbi miatt a Tanács létszámának megállapítása nem kis gonddal járt, hiszen minden érintett megye megfelelő hivatalai részére képviseletet kellett biztosítani. Ahhoz, hogy a javasolt 25 fős létszámot tartani lehessen a Mérnök Kamarák képviseletét Veszprém és Tolna megyékből csak közvetetten, a Kereskedelmi és Iparkamarákon keresztül lehetett biztosítani. A további létszám problémák feloldására olyan határozat született, hogy a rendelet által megszabott létszámba be nem férő szervezetek képviselői ( a Tolna és Veszprém Megyei Mérnök Kamarák ) állandó meghívottként vesznek részt a Tanács munkájában. A Területi Vízgazdálkodási Tanács szakmai bizottságokat hozott létre Fejér, Tolna és Veszprém megyékben. A Veszprém meggyei szakmai bizottságnak már tagja az előzőekben említett Veszprém megyei Mérnök Kamara. Jelen sorok írója a Veszprém megyei Mérnök Kamara képviselőjeként vesz részt a szakmai bizottság munkájában. A Veszprém megyei szakmai bizottság hét főből áll, s ez a létszám még a TÁKISZ és az érintett önkormányzat képviselőjével egészül ki. Ha az érintett település más VÍZIG területére esik, akkor a szakmai bizottság ülésére a területileg illetékes VÍZIG és KÖFE képviselőjét ismeg kell hívni. A megvalósíthatósági tanulmány készítője és egyéb érdekeltek a szakbizottság ülésein szükség szerint vesznek részt. A Veszprém megyei szakmai bizottság működésének eddigi tapasztalatai A bizottság feladata a címzett és céltámogatással támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányainak értékelése. Ezen kívül - szükség szerint - egyéb kérdésekről is kifejtheti véleményét és javaslatot tehet a Területi Tanács részére Az elmúlt néhány hónap ( 1998.szeptember - 1999. március )..tapasztalatai alapján már van mód néhány fontosabb észrevétel megtételére. A szakmai bizottság ez alatt az idő alatt kivétel nélkül települések szennyvízelvezető és tisztító rendszereinek megvalósíthatósági tanulmányaival, terveivel, azok vizsgálatával foglakozott. A megvalósíthatósági tanulmányokra vonatkozó előírások szerint egy tervezett feladatra több változatot kell kidolgozni. A szakmai bizottságnak ezek közül kell kiválasztani a legkedvezőbb ( és nem feltétlenül a legolcsóbb ) megoldást. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a benyújtott változatok csak nagy jóindulattal tekinthetők tényleges változatoknak. Szinte általános gyakorlat, hogy az egyik változat műanyag, a másik valamely más anyagból tervezett szennyvízelvezetési megoldást mutat be. A vizsgálat során felmerül az a kérdés is ( községek, kisebb települések esetében ) hogy a csatorna hálózatnál egyáltalán milyen változatok lehetségesek? Dombvidéken, ahol a gravitációs rendszer alkalmazása egyértelmű a változat csak az lehet, hogy a csatorna az utca melyik oldalán épüljön meg, vagy hogy milyen legyen az anyaga ? Ilyen esetekben a változatok kidolgozásának igénye kissé erőltetettnek tűnik. Természetesen lehetnek olyan települések, ahol a változatok kidolgozása mégis szükséges. Megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni akkor is, ha a településen már van csatorna rendszer, és csak egyes utcák, település részek csatornájának kiépítése a feladat. Ilyen esetekben a megvalósíthatósági tanulmány készítése - ezen belül a változatok kimunkálása - szintén nehezen értelmezhető. Hálózat bővítéseknél a meglévő rendszerhez való csatlakozás a feltétel. Ilyenkor meglehetősen nehéz változatokat készíteni. A csatorna hálózat tervezésének másik problémája az, hogy a települések előre meghatározzák hol akarják megépíteni több település együttes szennyvíztisztító telepét. A helykijelölés csak kivételes esetben történik szakmai szempontok alapján. Ilyen esetekben a tervező már nem foglalkozik a hely alkalmasságának vizsgálatával, azt adottnak tételezi fel. Jellemző példa: három községet érintő közös rendszer kialakítása során két település szennyvizeit összegyűjtik a térség legalacsonyabb pontján, gravitációs csatorna hálózattal. Az összegyűjtött szennyvizeket innen felemelik kb 50 m-el magasabb pontra tervezett szennyvíztisztító telepre, majd innen a tisztított vizeket a közeli vízelvezető medrében átvezetik az egyik település belterületén , majd az átemelők közelében befogadóba vezetik. (Az átemelés költségtöbbleteivel a tervező nem számolt ) A harmadik település gravitációs csatornán keresztül vezeti a szennyvizeket a szennyvíztisztító telepre. Arra kérdésre, hogy miért ezt a megoldást választották a tervezők válasza a az önkormányzatok döntésére való hivatkozás volt. A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy a szennyvíztisztító telep helyét oda jelölték ki, ahol a tervezett teleptől néhány kilométerre már működik egy jelentős kapacitással rendelkező szennyvíztisztító telep. Arra a kérdésre, hogy a tervezés során miért nem vették ezt az adottságot számításba a válasz az volt, hogy a meglévő telep árviszonyai számukra nem feleltek meg. A következő probléma hasonlít az előbbihez. Egyik nagyvárosunk melletti településen elkészült a szennyvízcsatorna hálózat, de még nincsen szennyvíztisztító telep. A hálózat építésének kezdetén a szennyvizek befogadójaként a szomszéd község szennyvíztisztító telepét jelölték meg. A korábbi csatlakozási megoldást azonban a település képviselő testületé később elvetette. Mi legyen a megoldás ? Logikusnak tűnik, hogy a település szennyvizeit a közeli város szennyvíztisztító telepére vezessék. A település vezetése azonban elzárkózik minden közös megoldástól. Ezt azzal indokolja, hogy a városi telepet üzemeltető vállalat magas árat szab a szennyvizek fogadására. Mindezek miatt önkormányzati üzemeltetésű telep mellett döntöttek. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy az általuk elképzelt technológiának ma még nincsen az országban megfelelő referenciája, akkor a kép teljessé válik. A szakmai bizottságnak ilyen ( és ehhez hasonló ) ügyekben kell állást foglalnia. Javaslata nélkül tovább lépni, állami támogatásra kérelmet benyújtani nem lehet. Az önkormányzat pedig saját erőből a megvalósításra nem képes. Felmerül a kérdés: hogyan lehet az önkormányzatok és a szakmai bizottságok véleménye közötti ellentmondást feloldani? Tovább gondolva: a helyi érdek, az állam érdeke és a szakma követelménye hogyan békíthető össze ? A szennyvíz tisztítás megoldási módja 12
