Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám
Radványi és a váci vízszennyezés Vác térségében néhány víztermelő kút vize elszennyeződött. A tettes megkerült, a bírságot a hatóság kirótta, a szennyező üzemek azt kifizették. Megkezdődött a terület rehabilitációja. Ki kellett cserélni a szennyezett talajt, közben állandóan figyelemmel kisérték a vízminőséget. Feladat volt a szennyezett víz folyamatos szivattyúzása is. Folyt a munka, ott volt a mély munkagödör, mellyel kellett volna valamit kezdeni. Arra nem volt remény, hogy az elszennyezett vízbázist újra be lehessen kapcsolni a vízellátásba. Mi legyen ? - morfondírozott magában Radványi, mivel akkor még nem volt környezetvédelmi hatóság, aki intézkedhetett volna. Összehívott hát egy helyszíni szemlét, eldöntendő, betemettessék e a munkagödröt, vagy sem. Jött a sok szakértő, bámulták a nyitott munkagödröt és hümmögtek. Volt, aki elméleti kérdéseket feszegetett, volt, aki harminc napos gondolkodási időt kért, de aki érdemben megnyilatkozott volna, szinte egy sem akadt. Ekkor Rudi váltott. Azt a kérdést tette fel: mi a jobb, betemetni vagy nem betemetni. Mivel pedig olyan nem igazán akadt, aki a betemetést ellenezte volna, így a gödör mégsem maradt gödör. Az erre vonatkozó határozat pedig a VÍZIG -en született. A vízbázist pedig azóta sem kapcsolták vissza. Nem lett volna jó eddig várni a betemetéssel. Egy államigazgatási karrier befejeződött Radványi Rudolf 70. életévét betöltve a közel jövőben végleg nyugdíjas lesz. Befejezi kötelező penzumait. Most még - utoljára - részt vett a regionális vízmű társaságok közgyűlésének előkészítésében, de ezzel tulajdonképpen elköszönt. Arra a kérdésre, hogy egy ilyen aktív ember mint ő mit csinál majd ez után, nemes egyszerűséggel feleli:- Tovább dolgozom. Én tudom, hogy fia vállalkozása lesz az új állomás. A Vásárhelyi díjas Radványi Rudolf új arcáról fog megmutatkozni ez után. Találkozunk a magánszférában. Sok sikert, Rudi ! Perecsi Ferenc 46 év - röviden Radványi Rudolf 1953-ban került a Budapesti Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatalhoz, később annak jogutódjánál Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnál mint mérnök teljesített szolgálatot, ahol különböző beosztásokban dolgozott egészségügyi leszázalékolásáig, illetve rokkantnyugdíjazásáig. ( 1987) A Vízügyi Igazgatóságon különböző munkaterületeken és beosztásokban dolgozott. A vízrendezési, vízminőségi felügyeleti, vízgazdálkodási, hatósági, vízellátási és csatornázási osztályokat és a Területi Vízügyi Felügyeletet vezette. Részt vett az 1964. évi vízügyi törvény előkészítésében, a vízikönyvi nyilvántartási rendszer kialakításában (1963-65 ), a vízrendezési - így a Zagyva tározó vízrendezési - tervek kidolgozásában, az árvédelmi szervezet kialakításában, a vizitársulatok szervezésében, terveik felfuttatásában (1967-70), a társulati együttműködési szervezet kialakításában, a vízminőségi felügyeleti szervezet kialakításában, a Zagyva-Tarna Vízgazdálkodási Szabályozási Rendszer létrehozásában (1973). A Területi Vízügyi Felügyelet irányítása során meg-szervezi a Mikrofilm és Reprográfiai Üzemet, a Vízrajzi osztályt, a számítástechnikai egységet, az Ipari Vízellátási és Csatornázási Osztályt, a szobi vízminőségi monitorállomást és részt vesz a vízjogi engedélyek felülvizsgálatának bevezetésében. A felsoroltakkal azonban még korántsem teljes az a lista, mely Radványi Rudolf munkásságát méltatja. Ugyanis jelentős részt vállat a Pest és Nógrád megyei vízellátási programok készítésében és végrehajtásában (1971-80), a palackos csecsemővíz ellátás megszervezésében, a váci vízszennyezés elhárításában és a vízpótlás megszervezésében (1981), a zebegényi olajszennyezés elhárításában, a területi vízkár-elhárítási munkákban (1954., 1965., 1963., 1975). Az 1963. évi belvízkár elhárítás, az 1966. évi belvízvédekezés tevékeny részese. 1974-ben a dunaújvárosi pakura szennyezés elhárítását kapja feladatul. Mindezeket védelemvezetőként végezte. Társadalmi tevékenysége is figyelemre méltó. Dolgozott a Magyar evezős Szövetség technikai munkatársaként ( 1956-1960), tagja volt a Pest és a Nógrád megyei Környezetvédelmi Bizottságnak, valamint a MOHOSZ Környezetvédelmi Szakbizottságának. A Magyar Hidrológiai Társaságban megszervezte a salgótarjáni "Zagyva-Tarna Napok 73" országos rendezvényt. Részt vett a lengyel - magyar együttműködés megszervezésében, s mint ilyen a Lengyelországi Vízügyi és Meliorációs Mérnökök és Technikusok egyesülete aranykoszorús jelvényének tulajdonosa. Fontos szerepet vállalt a Pest megyei Területi Szervezetek létrehozásában, melynek titkári teendőit alakulásától napjainkig ő látja el. Rendezője volt a "40 éves a vízügyi szolgálat", a "Pest-Budai árvíz 1839-1988" és a "Vízlépcsők a Dunán" című kiállításoknak. 1988-93 között a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Duna Menti Regionális Vízmű Rt-ben igazgatói tanácsadóként dolgozott. 1993-ban a KHVM vezetésének javaslatára az Állami Vagyonkezelő Rt-ben portfolió igazgatóként dolgozott. Feladata volt a regionális vízmű RT-k tulajdonosi felügyelete ( e feladatnak a KHVM hatáskörébe történt helyezéséig ). 1994. március 1-től a KHVM Közgazdasági és Vagyonkezelési Főosztályán köztisztviselőként dolgozik - főtanácsosi, majd szak-főtanácsosi fokozattal - közreműködve a regionális vízmű Rt-k állami tulajdonosi feladatainak ellátásában. 11
