Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám
- Az EUROFLOOD projekt -1. rész Az EUROFLOOD projekt - egyes európai országok árvízvédelmi kutatási együttműködése - 1992 márciusában kezdődött, két ütemben valósult meg és 1996-ban fejeződött be. Az első ütem részjelentés közreadásával 1994 februárjában zárult. A kutatás az Európai Közösség megrendelésére készült, a közvetlen szponzor az Európai Közösség Bizottságának EPOCH programja (European Programme on Climatology and Natural Hazard - Éghajlat és természeti kockázatok Európai programja) volt. Az EPOCH célja, hogy tudományos és műszaki hátteret szolgáltasson az Európai Unió környezetvédelmi politikájához. Az EPOCH szakterületén meghatározott négy kutatási résztéma a következő:- korábbi klíma viszonyok és klimatológiai változások,- klímát befolyásoló folyamatok és ezek modellezése,- klimatikus hatások és ezekkel összefüggő kockázatok,- földrengések kockázata. Az árvízvédelmi gátak biztonsági elemzésének szentelték az 5. fejezetet, hollandiai példán keresztül. Egyértelmű a kapcsolat a klímaváltozás hatása, a valószínűsített tengervízszint emelkedés és a biztonság megfogalmazása között. A 6. és 7. fejezetben elemezték a szakmapolitika fejlődését és annak megvalósulását. Tanulmányozták, hogyan fejlődnek az árvízi előrejelző és riasztó rendszerek európai viszonylatban, részletes és összehasonlító elemzésben ismertetve az Egyesült Királyság, Hollandia, Franciaország, Portugália és Németország példáját. A 7. fejezetben azt is vizsgálták, hogy az árvízvédelmi kárcsökkentés tervezése hogyan támasztja alá a politikai dimenziókat és hogyan értelmezik a lakossággal való kapcsolat tartást, elsősorban az Egyesült Királyság és Portugália példája alapján. Végül, a 8. fejezetben értékelték a kulcsfontosságú kutatások eredményeit, áttekintették a kutatások nemzeti és nemzetközi méretű következményeit. Az együttműködés tárgya és résztvevői A kidolgozás módja Az EUROFLOOD kutatási projekt tárgya: fejleszteni az egyetértést az árvízzel kapcsolatos okok, hatások, válaszok és kockázatok tekintetében az egyesült Európában. A projekt team különböző országok különböző szakembereiből állt össze, volt közöttük gazdasági szakember, geográfus, építőmérnök, településfejlesztő, szociológus és ökológus. Az EUROFLOOD kutatási projekt résztvevői öt ország hét intézményéből adták tudásukat: A projekt vezetője: Middlesex University, London, Egyesült Királyság; Résztvevők: Delft Hydraulics, Delft, Hollandia; University of Twente, Hollandia; Braschel und Schmitz, München, Németország; Instituto Suoerior Tecnico, Lisszabon, Portugália; ENPC-Cergrene, Franciaország; Laboratorio National de Engenharia Civil, Lisszabon, Portugália Az összefoglaló jelentés fejezetei Az EUROFLOOD I. kutatási projekt összefoglaló jelentése nyolc fejezetből áll. Az 1. fejezetben a projekt célja, résztvevők, alkalmazott módszer kerül bemutatásra. A 2. fejezetben ismertetik napjaink tudományos nézeteit az esetleges klímaváltozásról, amelyek az árvízi hatásokra vonatkozó kutatások hátterét jelentik. A 3. fejezetben két fontos, egymáshoz kapcsolódó témát vizsgáltak. Az első, az árvizek emberekre gyakorolt hatásának fajtái és mérete, melyet elsősorban az Egyesült Királyságban végzett esettanulmányokra alapoztak, de felhasználtak Franciaországból származó adatokat is. A második, az árvízvédelmi közberuházás tervezésekkel kapcsolatos döntések természetével foglalkozik, különös tekintettel arra, hogyan lehet ezekbe a döntésekbe számos, „nem számszerűsíthető” dimenziót beépíteni. Ez az elemzés az Egyesült Királyságból és Hollandiából származó adatokat dolgoz fel. A 4. fejezet olyan számítógépes modellek kifejlesztését ismerteti, amelyek az árvizek hatásának becslésére szolgálnak helyi-, vagy nagyobb területre vonatkoztatva és alkalmasak európai méretű problémák kezelésére is. Ez magában foglal egy fogalmi modellezést, valamint egy alkalmazási példát Németországra, amely egy korábbi hollandiai és Egyesült Királyság-beli kutatáson alapul. Az EUROFLOOD kutatási projektet modulokba szervezték és minden modulban két vagy több intézmény volt a kidolgozó. Az egyes modulok a rész- és végjelentés mellékleteként szerepelnek. A részjelentés mellékleteinek száma 6, a zárójelentésé további 12, melyek a következők: 1. melléklet Árvízi hatások 2. melléklet Klimatikus változás és tenger vízszintemelkedés 3. melléklet Regionális méretű modellezés 4. melléklet Az árvízi riasztás hatékonysága 5. melléklet Biztonsági követelmények 6. melléklet Kapcsolat a lakossággal 7. melléklet Az esőből származó árvízkárok egyszerűsített modellezése 8. melléklet Az árvízi kockázat gazdasági megközelítése 9. melléklet Regionális méretű vizsgálat - döntés támogató rendszer 10. melléklet Helyi vizsgálatokon alapuló regionális modell 11. melléklet Környezeti hatások csökkentése 12. melléklet A különböző ártér gazdálkodások innovatív megközelítése 13. melléklet Ökológiai eszközök használata a vízgyűjtőn 14. melléklet Kitelepítés 15. melléklet Terület használat szabályozása az ártéren 16. melléklet A résztvevők stratégiája 17. melléklet A bizonytalanság forrásainak azonosítása az árvizek kárszámításánál 18. melléklet Az árvíz tipológiája és ennek menedzsmentje Minden egyes melléklet 150-250 oldal terjedelmű átfogó munka, így a teljes projekt dokumentációjának terjedelme megközelíti a 4.000 oldalt. A kutatási projekt célját a következő módon fogalmazták meg: „Reméljük, hogy ennek a projektnek (valamint az önállóan megjelent technikai mellékleteknek) a segítségével sikerült létrehozni, egyrészt egy jelentős és részletes elemzést a valós árvizekről és valós politikai dilemmákról a különböző országok vonatkozásában, másrészt egy európai szintű hálózat kifejlesztését egy jövőbeli jobb kockázat térképezés és jobb politikai megvalósítás érdekében. Módszerünk a komoly tudományos elemzés; célunk a reális politikai megközelítés.” Az EUROFLOOD kutatási projekt további néhány részletére a Víztükör következő számaiban visszatérünk. Nagy László 5
